Emlékparkba emlékharangot!
Borítókép: Móravárosból Kalocsán át a Bankfaluba
Tanár úrral az évtizedek alatt sokszor találkoztunk úgy, hogy alkalmanként legalább 10-20 percig csak a harangokról beszéltünk: Ő kérdezett, én meg válaszoltam. De mindig áradt belőle a téma iránti szenvedélyes érdeklődés, és amint mondta: „kihasznál minden alkalmat, hogy egy, a témát jól ismerővel erről beszélgethessen”. Aztán csend lett. Nem jön többé szembe az utcán, és nem teszi fel az első kérdését.
A helyi Tourinform iroda jóvoltából 7 év után, szeptember végén 1-1 napra ismét látogatható lett mindkét templomtorony. A kérdések özönében jutott eszembe Tanár úr lelkes érdeklődése... És ott, a harangok között bevillant: az emlékpark az iskola mellett adott, a kiváló állapotú kisharang ott van a múzeumban, csak haranglábat kell állítani, és a Móravárosban 50 év után újból lehetne harangszót hallani! És az eredeti helyétől mindössze 150 méterre, új idők új feladataként. Ha néhány kondulás erejéig kézzel meghúzom a kötelét, azt mondom: ide jöttem Hozzád emlékeimben felidézni személyedet, tetteidet, mosolyodat, kapcsolatunkat és tiszteletemet kifejezni.
Az Iskolanővérek harangja a Bankfaluban
(Itt jegyzem meg: az Iskolanővérek 1896-os, eredetileg közelszőlői kisharangja is szolgálatban van, a bankfalui focipálya szélén.)
A múzeum polcán...
Elmentem a múzeumba megnézni azt a kisharangot, amire máris móravárosiként gondoltam. 1927-ben öntette városunk egy „virilis” polgára, „Ónodi Károly és neje”, és a csongrádi úti iskolánál volt a szolgálati helye. Tehát, egyházközségi besorolás szerint az Ótemplomhoz tartozik, és ott is maradna. Az ütője eredeti, járomszerkezetet és rögzítést viszont újat kell csináltatni. A harangláb formája fantázia kérdése.
Ötlet haranglábformához
Fotó: dr. Pinczés Sándor
És persze ott a Hősök Parkja, oda is van egy jelölt, sőt… Van a városnak öt olyan harangja, ami felirata szerint egyértelműen a sajátja: „Csináltatta Kiskunfélegyháza város”. Ebből a Szent László nevű a múzeum raktárában várakozik, de története alapján kétszeresen is a Hősök Parkjában, „sorstársai között” lenne a helye. Ősi kisharangunkat mentendő, az helyett „soroztatták be” az első világháborúba, az emlékművön is szereplő eleinkkel együtt. Annyival volt több szerencséje, hogy főnixmadár módjára feltámadt „olvasztékából”, és 1925-ben hazatérhetett. Folytatta iskolaharang szolgálatát a majsai úti Külső Iskolánál, mígnem az 1956-os események utóhatásaként el kellett onnan távolítani. Végül 1958-ban id. Ruskó Antal tanyájához került.
Szolgálatban a Ruskó-tanyánál
Felesége, Rózsika néni hűen harangozott vele 37 éven át. 2013-ben ideiglenesen elkerült Kiskunhalas mellé, ahonnan bő öt év után sikerült visszakönyörögni. Azóta a múzeum polcán várja az új idők új feladatát. Egyházközségi besorolás szerint az Újtemplomhoz tartozik, és ott is maradna. Kiváló állapotú, az ütője eredetei, ám ezt is szerelvényeztetni kell, és új haranglábat készíteni.
Emlékezőszöveg
Az első emlékharangunk
Az előzetes érdeklődés alapján mindkét egyházközség elöljárói támogatják az elképzelést. És ha a közakarat is rábólint, lesz a városnak immár három emlékharangja.
Addig is várják, hogy az új időktől új feladatot kapjanak…
Szabó-Szűcs József
