Rajongói kézikönyv a sztár Petőfiről
Képgaléria
Bár a 19. században nem volt internet, tévé, nem léteztek közösségi oldalak, a kétszáz éve született Petőfi Sándor mégis a legismertebb magyar költővé vált. Ki is volt ő valójában? Egy lánglelkű poéta, botrányhős, az első irodalmi sztár? Milyen volt az ellenőrzője, mik voltak a kedvenc kajái? Van, amit mindenki tud róla, van, amit csak kevesen, de Miklya Luzsányi Mónika új könyvéből bárki megismerheti kalandos életútját és annak eddig nem ismert részleteit, különös tekintettel az 1848-49-es szabadságharcra. A Móra Kiadó felkérésére írt könyv a rajongói kézikönyvek sorozat második kötete. Az első rész Mészöly Ágnes műve, a Pál utcai fiúkról szól.
– Az alapvető koncepció az volt, hogy a mai fiatalokat szólítsuk meg. Már az első kötetben is próbálnak a vizualitásra odafigyelni, de Petőfinél alkalmaztam mindazokat az ismereteket, amit a digitális generációk kutatásánál összeszedtem módszertani szempontból. Úgyhogy ez egy jóval interaktívabb könyv. Nemcsak formátumában, tördelésében érdekes, hanem próbálja minél többször interakcióba vonni az olvasót – fogalmazott Miklya Luzsányi Mónika. Kézbe véve a könyvet szín- és képkavalkáddal, különböző betűtípusokkal, szalagcímekkel, keretes írásokkal és emojikkal találkozunk, így valóban magával ragad a mű. A kérdések, kvízek, különböző játékok és véleménynyilvánítási lehetőségek miatt biztosan nem tudjuk majd letenni a könyvet. De nemcsak a kinézet, hanem a tartalom is egyedi.
A félegyházi író alapos kutatómunkája után olyan módon rendszerezte a szakirodalmat, hogy az 9 éves kortól egészen a 99-ig mindenki számára izgalmas olvasmány legyen. Oravecz Gergely humoros rajzai pedig még közelebb hozzák az olvasóhoz a fiatal poéta alakját.
– A könyv alapját Hatvany Lajos Petőfi-kutatásai adták. Munkája során összegyűjtötte azon személyek visszaemlékezéseit, akik személyesen találkoztak Petőfivel. Úgy gondolom, hogy minden szereplőt megszólaltat, aki csak tudhatott Petőfiről, vagy találkozhatott vele. Ez egy több ezer oldalas mű, gyakorlatilag a megszületésétől kezdve az eltűnéséig. Rengeteg más művet és kiadványt is felhasználtam. Nagyon fontosak voltak Petőfi önéletrajzi jellegű művei is, például az úti levelek, valamint Szendrey Júlia naplója. A könyv lektora, dr. Hansági Ágnes XIX. századi irodalommal foglalkozik a Szegedi Tudományegyetemen. Rengeteget segített abban, hogy mely forrásokat használjam, mi az, ami hiteles és mi az, ami kevésbé. A korszak nagy eseményeit ismerjük, ezért én azt kerestem és próbáltam a könyvben bemutatni, hogy ki van a kultuszi személy mögött, mi az, ami valóban az embert mutatja meg Petőfiből – tette hozzá.
A november 9-i könyvbemutatón is számos érdekességet ismerhettek meg a résztvevők Petőfi életéből. Az érdeklődők kora is jól mutatta, hogy a könyv az egészen fiatal korosztálytól az egészen idősekig mindenki számára tartogat újdonságokat.
A rajongói kézikönyvből például olyan érdekességeket is megtudhatunk, mint az, hogy Petőfi valószínűleg koraszülött lehetett, mert nagyon kis súllyal jött a világra. A költő gyerekkoráról az is kiderül, hogy rosszcsont volt: ötévesen egy vendégeskedés során ellopta nagyapja itallal teli poharát, a benne lévő bort pedig átöntötte a sajátjába és megitta. Ha lett volna akkoriban ellenőrző könyv, akkor igen sok figyelmeztetés, rovó került volna bele, meg azért persze néhány dicséret is. Ezekből is olvashatunk néhányat a könyvben. A diákélet után a színészi munka, a költői és a katonai pálya is terítékre kerül, csakúgy, mint a költő szerelmei, utazásai, öltözködése, kedvenc kajái és persze a szabadságharc legfontosabb mozzanatai. Kiderül például az is, hogy Petőfi színházi művészneve Rónai volt, és az, hogy igencsak szerette a túrós tésztát és a disznótorost. A költő személyiségéről azt is megtudhatjuk, hogy kifejezetten indulatos volt, nehezen tűrte a kritikát. Nemegyszer párbajra hívta azt, aki rosszat mert mondani a verseiről. Emellett olyan cifrán tudott káromkodni és levelezéseiben olyan durva szavakat használt, hogy még ma is sok helyütt kipontozzák a szöveget. Elegáns körökben azonban igen kifinomultan társalgott. Petőfi korában ugyan nem volt szokás, de a költő igencsak adott az öltözködésére. Maga sem tudta, hogy divatot teremt vele. Ünnepi alkalmakkor szűk szabású, zsinórokkal díszített felöltőkabátban, attilában járt: a magyaros viselet és a kihajtott gallér később a magyar szabadság szimbóluma lett. Szendrey Júliával való kapcsolatáról az is kiderül. hogy 1846-ban egy megyebálon ismerkedtek meg, Petőfi azonnal szerelemre lobbant, de Júlia nem látott sok esélyt a kapcsolatra. Az 1848-49-es szabadságharc pillanatait elevenítik fel Petőfi képzeletbeli közösségi média bejegyzései és határidőnaplója. A könyvet a költő misztikus halála zárja, olyan furcsaságokat felvetve, mint hogy a fehéregyházi ütközet után lovon menekült el a költő, vagy, hogy ruhát cserélt egy székely legénnyel, és őt ölték meg a kozákok Petőfi helyett.
– A kiadónak kétszer annyi anyagot adtam le, mint ami belefért a terjedelembe, ezért most szerkesztés alatt van egy másik könyv is. Ez Szabadság, szerelem címmel jelenik majd meg a Lampion kiadónál. A mű Petőfi életrajzát veszi végig a versein keresztül, novellaszerűen, de nem a vers keletkezését mesélem el, hanem azt, amihez kapcsolódik a vers. A Szülőföldemen című vershez adok például egy életképet, hogy milyen volt az ötéves Petőfi élete itt Félegyházán. Jelenleg pedig egy Szendrey Júliáról szóló könyvön dolgozok – tudtuk meg az írótól.
A könyvbemutatón közreműködött Varga Katica, a Magyar Örökség-díjas Credo Együttes énekese és Ivaskovics József Magyar Örökség-díjas zenetanár, karvezető, zeneszerző, verséneklő, a Credo Együttes és Credo Fesztivál alapítója és ötletgazdája.
G. E.
Fotó: Fantoly Márton
