Ismét látogatható a Kiskun Múzeum megújult büntetéstörténeti kiállítása
Képgaléria
A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott Magyar Géniusz Program keretében megújított tárlat megnyitóján Rosta Ferenc alpolgármester köszöntötte a megjelenteket. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Magyar Géniusz Program azon túl, hogy felhívta a figyelmet a vidéken található kincsekre, jelentős anyagi támogatást, pályázati lehetőséget nyújtott a vidéki múzeumoknak. Így nyílt mód arra, hogy a Kiskun Múzeum hajdani börtönmúzeuma teljesen megújulhasson.
– Városunk jelentős turisztikai nevezetessége két éve zárta be kapuit. Már nagyon várták úgy a helyi, mint a messzebbről érkező látogatók, hogy újjászülethessen ez az állandó kiállítás. Most jött el a pillanat, hogy átadjuk ezt az új koncepció alapján elkészült, nagyszerűen felépített tárlatot. A múzeum munkatársai egy nagy ívű, átfogó és a XXI. századnak megfelelő kiállítást hoztak létre – fogalmazott. Hozzátette azt is, hogy 2024-ben ünnepeljük Kiskunfélegyháza mezővárossá válásának 250. évfordulóját, a kiállításmegnyitó pedig méltó előeseménye a jövőre rendezendő ünnepi programsorozatnak. Beszéde végén köszönetet mondott a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége támogatásáért, valamint a Kiskun Múzeum valamennyi dolgozójának munkájáért.
Ódor János Gábor, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) elnöke és a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy minden kiállításmegnyitó a muzeológus szakma számára egy ünnep, egy hosszú folyamat lezárása és valami új kezdete is. Az MVMSZ kapcsán azt is elmondta, hogy 2002-ben jött létre az egykori megyei múzeumok igazgatóságainak összefogásából, azzal a céllal, hogy az ország kis múzeumai számára egyfajta szakmai érdekvédelmi szervezetként működjön. A múzeumi életben jelentős változást hozott a 2013-as év, ugyanis az egykori megyei múzeumokat átszervezték, és a helyi önkormányzatok kezelésébe kerültek a különböző kiállítóhelyek. Így történt ez Kiskunfélegyházán is, azonban az intézmény hazaérkezett, hiszen 1902-ben a város alapította meg itt helyben a múzeumot.
– Az elmúlt 120 esztendőben az itt dolgozó muzeológusok, az itt elkészült kiállítások öregbítették Kiskunfélegyháza hírét, és feltették a muzeológiai térképre a várost. Bízom benne, hogy ez a kiállítás is bejárja a maga útját, hogy mind a kiskunfélegyháziak, mind az ide látogató turisták tanuljanak Kiskunfélegyháza múltjának egy kis szeletéről – mondta.
Végh Katalin, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége ügyvezető titkára a 3 milliárd forint keretösszegű Magyar Géniusz Program kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a pályázat kihívás és egyben hatalmas lehetőség volt a múzeumi szférának. – Nem az a lényege a pályázati támogatásnak, hogy kiállításokat rendezzünk vidéki intézményekben, vagy kiadványokat jelentessünk meg, hanem az, hogy mi, a vidéki múzeumok végre közösen tudtunk fellépni. A vidéki múzeumok, mint a félegyházi intézmény is, értékek, amelyek kulturális örökségünk tekintélyes részét őrzik. A program célrendszere pedig maga a múzeumnépszerűsítés. A pályázattal a magyar tehetségeket, a hősöket saját eszközeinkkel, a muzeológiával próbáljuk a figyelem középpontjába állítani. Ezt egy zseniális csavarral mutatják be a félegyházi intézményben, hiszen antigéniuszok, bűnelkövetők kapcsán, a bűnözés és igazságszolgáltatás párhuzamára építve irányítják a figyelmet a magyar jogtörténet géniuszaira, jogtudósaira. Vonzó és korszerű tárlat született, amely méltó a városhoz, a múzeumhoz és a Magyar Géniusz Programhoz – emelte ki. Kitért arra is, hogy a Magyar Géniusz Programban egy vándorkiállítást is összeállítottak, ami másfél éve járja az országot. Ebbe a tárlatba a félegyházi múzeumból négy műtárgyat ajánlottak: Kiss Ernő altábornagy tábori íróasztalát, az aradi vértanúk csaliképét, Móra Márton tajtékpipáját és egy Holdsarlós Madonnát ábrázoló szobrot.
Újragondolt tárlat
A megújult kiállítást Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója vezetésével járták körbe az érdeklődők. A tárlat nem az előnyös oldalát mutatja be a magyar történelemnek, viszont nem a büntetések kegyetlenségére, a megtorlásra helyezi a hangsúlyt, mint eddig, hanem a magyar történelem nagy jogalkotóira, reformereire, akik az egységes törvény előtti egyenlőségért, a megfelelő börtönviszonyokért és a társadalomba való visszailleszkedésért küzdöttek. A kiállítás bemutatja, hogyan jutottunk el az egyéni bíráskodástól az egységes törvényi megfelelésig, a népünnepélyeknek számított kivégzésektől a munkáltatással való jóra nevelésig, szem előtt tartva azt, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét igazságossá, a büntetéseket pedig emberivé tették, úgy, hogy a bűn az bűn maradt és elítélendő.
– A tárlatnak helyet adó épület a Kiskun kerület egykori börtöne. Félegyházára 1753-ban helyezték át a kerület rabítélő székét, börtönét és igazságszolgáltató helyét Halasról. Az épületet csak 1774-ben építették, majd '93-ban leégett és '94-ben újat emeltek. 190 fogva tartó hely volt valamikor az épületben, három szinten, négy különálló földalatti tömlöcrészben. A földszinten öt, az emeleten pedig nyolc cella volt egykor. Az első kiállítást 1942-ben rendezték az épületben, majd 1950-ben az Országos Börtönügyi Múzeum megmaradt gyűjteménye Kiskunfélegyházára került, és még abban az évben be is mutatták az új gyűjteményi darabokat – tudtuk meg.
– Két évvel ezelőtt bontottuk le a régi büntetéstörténeti kiállítást, és ami most látható, kicsit újragondolva és más megközelítésben mutatja be a magyar büntetéstörténet emlékeit. Ez egy lezárt gyűjtemény, vagyis nem gyarapítjuk. A megkapott országos börtönügyi anyagot őrizzük és mutatjuk be a büntetések és a jogszolgáltatás története alapján. Ezer évet igyekeztünk felölelni – mondta el Mészáros Márta. Az igazgatótól megtudtuk azt is, hogy a kiállítás az egykori börtönmúzeum történetével indul, majd az első állomás egy bűnfal, amelyre a hét főbűn és a tízparancsolat mellett napjaink bűncselekményei is felkerültek.
– A tárlat Szent Istvánnal folytatódik, aki dekrétumában megfogalmazta a bűneseteket és a hozzá kapcsolódó büntetéseket. A következő nagyobb történelmi korszak a XV. század vége, Werbőczy István munkássága. A tárlat másik része a vallatásokat és a kínzásokat mutatja be. Ezt követi a megszégyenítés, a fogva tartás és a kivégzések. Három kivégzőeszköz van a gyűjteményben, a lefejező szék, az akasztófa, illetve a kerékbetöréshez használt kerék. Közben időben is haladunk előre, már a XIX. század közepére érünk, 1849-cel, az aradi vértanúk kivégzésével zárul a földszinti rész. Az emeleten folytatódik a tárlat, 1853-ban vezetik be Magyarországon is az osztrák büntetőtörvényeket, amelyek megváltoztatják és egységesítik a magyar büntetés-végrehajtást is. Ugyancsak az emeleten a betyárvilágba tekinthetünk be. Enteriőröket is kialakítottunk, egy konyharészt, egy fogva tartói szobát, illetve egy kocsmasarkot. A kiállítás különböző rabmunkákkal és a polgári korszakban létrehozott javító-nevelő intézetekkel és fogházakkal zárul. Emellett van egy kis külön termünk, ahol a Kiskun kerület börtönének és igazságszolgáltatásának történetét mutatjuk be – ismertette az igazgató. A QR-kódos táblák mellett szilikonbábuk és AR-tartalom segít vizualizálni és élményszerűbbé tenni a kiállítást.
Szakmai találkozó
A program a hazai büntetéstörténeti gyűjtemények szakmai találkozójával zárult. Pavlics Tamás börtönmúzeumi főelőadó a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönt, Farkas Andrea reintegrációs főelőadó, a Márianosztrai Fegyház és Börtönt mutatta be. Várkonyi Zsolt Kristóf, a BvOP Hivatal Stratégiai, Elemzési és Tervezési Főosztály vezetője, a Budapesti Börtönmúzeum Büntetés-végrehajtási Szervezet Szakmatörténeti Gyűjteményéről és Dokumentumtáráról beszélt. Az egri Dobó István Vármúzeumról Novákné Mlakár Zsófia igazgatóhelyettes, a Nyíregyházán található Jósa András Múzeumról Mohácsi Endre történeti osztályvezetője és Kertész Tünde Fruzsina történész számoltak be. Horthiné dr. Bathó Edit nyugalmazott múzeumigazgató a jászberényi Jász Múzeumot, Hegedűs Krisztián igazgató a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központot, Mészáros Márta igazgató pedig a félegyházi Kiskun Múzeumot mutatta be.
G. E.
Fotó: Fantoly Márton
