Kitekintő 2024. február 23. 07:00

Hova utazunk idén nyáron? – Megnyitott az Utazás kiállítás

Hova utazunk idén nyáron? – Megnyitott az Utazás kiállítás
Fenntartható-e a turizmus Covid utáni visszaépülésének üteme? – tették fel a kérdést az ágazati szereplők maguknak a Lapot húzni 19-re címmel megrendezett szakmai konferencián, amellyel hagyományosan elkezdődött a péntektől vasárnapig közönségnapokkal folytatódó Utazás kiállítás a Hungexpón. Az is kiderült, hogy hova utazunk idén nyáron.

Borítókép: Görögország a magyarok egyik nagy nyári kedvence
Fotó: Shutterstock


Egyelőre úgy tűnik, nem folytatódik tovább a turizmus korábban tapasztalt gyors ütemű felzárkózása, 2022-re a szálláskeresések elérték a 2019-es szintet, a növekedés azóta lagymatagabb – összegezte a Google statisztikáját Erdős Ádám digitális tanácsadó, akinek adataival egybecsengett György László kormánybiztos megállapítása, miszerint a nemzetközi turizmusban még 20 százalékos potenciál van 2019-hez képest.


György László előadása az Utazás kiállításhoz kapcsolódó szakmai konferencián
Fotó: Sándor Tünde – Világgazdaság


2023-ban úgy tudott növekedni a turizmus, hogy a reálbérek beszakadtak, idén több pénz marad a zsebekben, a háztartások fogyasztásának növekedése lehet az idei gazdasági növekedés motorja – hangsúlyozta György László, a Nemzetgazdasági Minisztérium kormánybiztosa.

Konnektor államokra figyel a világ

Rámutatott, hogy 2030-ra a kelet-ázsiai régió adhatja a globális középosztály kétharmadát, ami a beutaztatás szempontjából fontos tény, és jelzi, hogy Magyarországon is óriási potenciál van a turizmusban. Eljött a konnektor államok kora, közös jellemzőjük a pragmatikus és független külpolitika, hogy nem köteleződnek el egyik nagyhatalom mellett sem. A konnektor államok – Mexikó, Lengyelország, Marokkó, Magyarország, Törökország, Kazahsztán, Dél-Afrika, Vietnám, Szingapúr, Indonézia, Malajzia – fogadó és küldő piacként is felértékelődnek a turizmusban a kormánybiztos elmondása szerint.

A világ megosztottsága az orosz–ukrán háború kezdete óta felgyorsult, a turisztikai desztinációk átalakulnak a jövőben. A német gazdaság gyengélkedik, máshol is megérzik, hogy visszaesett az ottani fogyasztás.

Magyarország turizmusát tavaly a külföldi turizmus növekedése húzta, miközben a kiutazó turizmus is jelentősen, 16,9 százalékkal nőtt első három negyedévben az előző évhez képest, de a 2019-es vonatkozó értéktől továbbra is 15 százalékkal elmaradt. Egyelőre úgy tűnik, a Covidból kilábalni nem lehet olyan gyorsan, mint reméltük – mondta Erdős Ádám szabadúszó digitális tanácsadó, ex-Google, aki 2024 legkeresettebb utazási célpontjait mutatta be a Google szemével.

Keresési toplisták

A Google Destination Insights adatai szerint a nyári hónapok szépen alakultak a belföldi turizmusban az előző években, szépen púposodott a tavasz már 2021-ben és 2022-ben is, de 2023-ra megtörni látszik a lendület, és ez 2024-ben sem ígérkezik másnak. 2022-re a keresések elérték a 2019-es szintet, egyelőre nem folytatódik a további gyors ütemű felzárkózás, lagymatagabb növekedésbe váltott a mutató.

A belföldi szálláskeresési toplistát a Google adatai szerint 2024-ben:

  • Gyenesdiás, 
  • Balatonlelle,
  • Balatonalmádi,
  • Tihany,
  • Berekfürdő,
  • Zamárdi,
  • Esztergom,
  • Parád,
  • Bogács és
  • Balatonfüred vezeti.


A kiutazók elsősorban török, olasz, egyiptomi, spanyol, horvát, görög és ciprusi szállásokat böngésznek.

Nincs kifogás

Az aktív turizmus fejlesztésére 65 milliárd forint uniós forrás érkezik, amiből minden vármegye egyformán részesül, és elsősorban hiánypótló attrakciók fejlesztésére kell költeni – mondta Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős államtitkár szakmai köszöntőjében.

Az aktív turizmusra idén kiemelt figyelem jut, nem véletlenül, a WHO adatai szerint ugyanis 2022-ben Magyarországon 4,5 évvel maradt el a várható élettartam az EU-s átlagtól. Tavaly elkészült a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia 2030 és a Nemzeti Kerékpáros Stratégia 2030, az ezekben kijelölt irányvonalak és meghatározott feladatok segítik a célt elérni. 


Négyezer tanárt visznek el idén vízitúrázni.
Fotó: Shutterstock


A helyzet siralmas, naponta 37 magyar azért hal meg, mert nem mozgott, a fiatalok körében pedig 2015 óta évről évre nő a túlsúlyosak száma és aránya – mutatott rá az államtitkár. Az aktív turizmust az uniós források mellett a nemzeti népegészségügyi termékadóból származó 850 millió forint is támogatja, amelyből idén hét nagy programot valósítanak meg. Minden területen szeretnének előrelépni, a diákok egészséges életmódra szoktatása és a munkahelyi aktivitás területén is.

Új-Zéland, Svédország és Anglia mintájára elindul a Mozgást receptre program, a XII. kerületben egy 200 millió forintos pilotprojekttel. Távlati cél eljutni oda, ahol például Svédország van, ahol a fitnesztermi bérletet szó szerint receptre írják fel. Igaz, ott erre a célra évente 400 milliárd forintnak megfelelő összeget költenek – írta cikkében a Világgazdaság.
              

Kövessen minket a Facebookon is!