Ezt eszi a gyerek januártól a menzán
Képgaléria
Lesz mentes étel
A rendelet a legnagyobb segítséget a speciális (például laktóz-, tejfehérje-, glutén-, szójamentes) diétán lévő gyerekek szüleinek jelenti, akiknek mostantól nem kell maguknak gondoskodniuk a gyerek óvodai, iskolai étkezéséről. Üröm az örömben azonban, hogy a tapasztalatok szerint a hatékonyság és a takarékosság szellemében sok intézmény egyfajta diétás ételt készít, amely például egyszerre glutén-, laktóz- és tojásmentes is. Így a gluténérzékeny gyerek hiába nem laktózérzékeny vagy tojásallergiás, étrendjéből ezeket is kivonják. Ez a gyakorlatban azt jelenti a szülőnek, hogy a gyereknél nagyobb az esélye a tápanyaghiány kialakulásának, ennek megelőzésére fokozottan kell figyelniük.
A rendelet szerint diétás étrendet csak dietetikus tervezhet, és a speciális ételeket is diétás szakácsnak kell el készítenie, vagy szükséges a dietetikusi felügyelet az ételkészítés során. Diétás ételre az a gyerek jogosult, akinél az ételallergiát, intoleranciát szakorvos igazolja.
Kevesebb só és cukor az ételekben
A kisgyerekes szülők örülhetnek annak a változásnak, hogy január elsejétől az ötévesnél fiatalabb gyerekek étrendjében a sóhasználatot jelentősen csökkenteni kell. Ez bölcsődések esetén napi 1,5 grammot, óvodások esetén napi 2 grammot jelent. Sajnos a sócsökkentést a nagyobbaknál fokozatosan 2021-ig kell bevezetni, és csak akkorra kell elérni a kívánatosnak tartott napi öt grammos adagot. A rendelet szerint azonban már januártól nem lehet sótartalmú ételport, illetve leveskockát használni.
A só mellett a rendelet kitér a másik csendes gyilkosra, a cukorra is. A menzákon tilos lesz a szénsavas vagy cukrozott üdítőitalok kiadása, és az asztalokra cukor- és sótartók sem kerülhetnek ki. Nem lehet majd cukrozni a tejet, és a tea is legfeljebb a "nyersanyag-kiszabati előírás" szerint megengedett mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot.
Kevésbé zsíros húsok, tíznaponta változó étlap
A rendelet szerint ugyanaz a főétel tíz napon belül nem fordulhat elő az étlapon, és rögzítették azt is, hogy minden főétkezésnek kell állati eredetű fehérjeforrást tartalmaznia, bölcsődések esetén még pluszban az egyik kisétkezésnek is .
Az elhízás ellen kívánnak védeni azok a rendelkezések, amelyek szerint a bölcsődések és az óvodások számára készített ételekhez nem lehet sertés- és baromfizsírt használni, illetve a 15 évesnél fiatalabbak nem kaphatnak 23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítményt. Ez utóbbi például azt jelenti, hogy továbbra sincs akadálya, hogy a gyerek parizert kapjon uzsonnára.
Egy olyan iskolás esetében, aki tízóraizik, ebédel és uzsonnázik az iskolában, a közétkeztetésnek a napi előírt energiaszükséglet 65 százalékát kell fedeznie. A rendelet szerint e három étkezésnek legalább 3 deciliter tejet, vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumot tartalmazó tejterméket, két adag zöldséget-gyümölcsöt (a burgonya nem számít a két adagba), valamint három adag gabonaalapú élelmiszert kell tartalmaznia, amiből ráadásul az egyiknek teljes kiőrlésűnek kell lennie.
Fotó: MTI - Újvári Sándor
