Helyi hírek 2024. április 21. 08:00

A főlevéltárosnak kaland a kutatás

A főlevéltárosnak kaland a kutatás
Jubileumi emlékplakettet vehetett át dr. Kőfalviné dr. Ónodi Márta, a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Vármegyei Levéltára kiskunfélegyházi részlegvezetője, a Félegyháza várossá válásának 250. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Az elismerést többek között a város helytörténeti ismereteinek és érdekességeinek kutatásáért és publikálásáért kapta. Az ízig-vérig félegyházi szakembert – aki éveken át lapunk hasábjain is publikált – munkájáról és a városhoz fűződő kötődéséről kérdeztük.

Dr. Kőfalviné dr. Ónodi Márta Kiskunfélegyházán született és nőtt fel. Tanulmányait a Móra Ferenc Általános Iskolában kezdte, majd a Móra Ferenc Gimnáziumban érettségizett, és 1998-ban a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem-német szakos középiskolai tanárként diplomázott. Történész szakdolgozatát a Constantinum 1919-1923 közötti házkrónikájából írta. Mint mondja, mindig kedves volt számára a történelem, abból is leginkább a társadalom- és mikrotörténelmi események, illetve a szubjektív források tanulmányozása.

– Milyen út vezetett a levéltárig?

– A diplomadolgozatom elkészítéséhez szükségem volt bővebb információra, és a kutatómunkát a kiskunfélegyházi levéltárban végeztem. Megtetszett az archív iratok titokzatos világa, megpályáztam az itteni, éppen üresedésben lévő állást, így 1998 óta itt dolgozom.

– Milyen tevékenységek tartoznak a levéltár és a levéltáros feladatai közé?

– A levéltár közgyűjtemény, így mindenekelőtt a történeti, maradandó értékű dokumentumok megőrzése, begyűjtése, feldolgozása és rendszerezése a feladatunk. Munkakörünk egyes részei kapcsolódnak a közigazgatáshoz is. Korábban az ügyfelek a kárpótlási és a hadigondozási esetekben keresték fel az intézményt, manapság gyakran fordulnak hozzánk építkezés-dokumentációs, hagyatéki, honosítási, munkaviszony-, vagy tanulóidőigazolási ügyekben. A maradandó értékű iratok fennmaradása érdekében rendszeresen ellenőrizzük a köziratokat kibocsátó intézmények iratkezelési, irattárazási gyakorlatát. Ezenkívül a levéltár tudományos és kulturális célokat is szolgál. Tudományos és ismeretterjesztő publikációkkal, előadásokkal, kiállításokkal, levéltár-pedagógiai foglalkozásokkal próbáljuk minél szélesebb körben bemutatni, minél többekkel megismertetni a múlt írásos emlékeit. A levéltáros a történeti kutatások támogatásával, az iratok hozzáférhetőségének lehetőségével igény esetén a kutatók, történészek, illetve a nagyközönség számára is rendelkezésre áll.

– Ebből a szerteágazó feladatkörből melyik áll Önhöz a legközelebb?

– A kutatómunka a kedvencem. Fő kutatási területeim az egyháztörténet, az iskolatörténet, illetve Félegyháza helytörténete. Külön öröm számomra, ha ez a három téma összekapcsolódik. Így volt ez a legutóbbi tanulmányom megírásakor is, amikor a félegyházi születésű, Móra Ferenccel együtt érettségizett, premontrei szerzetessé lett dr. Kovács Imre Lajos gödöllői perjel életrajzához gyűjtöttem adatokat. A dokumentumokból egy nagyon izgalmas, meglepő fordulatokban gazdag pályakép bontakozott ki. Városunkban ma már kevesen tudnak róla bármit, pedig saját korában nagy elismerésnek örvendett, ráadásul 1923-ban, Petőfi Sándor születésének 100. évfordulójára egy színdarabot is írt, amelynek bevételeivel a helyi cserkészcsapatot kívánta támogatni.

Hasonlóan érdekes életutat futott be a napjainkban már szintén kevéssé ismert, kiskunfélegyházi születésű Ujvári László, az első magyar „kilométermilliomos” pilóta is. Remélem, hogy kutatómunkámmal sikerül ráirányítanom a figyelmet a város ezen, méltatlanul elfeledett jeleseire, akikre pedig saját teljesítményük alapján akár ma is büszkék lehetnénk. A kutatómunka minden nap intellektuális kihívást tartogat számomra, ahol hasznát veszem a nyomozói ösztönömnek és a kíváncsiságomnak. Természetesen kitartónak is kell lenni, mert itt minden kicsi információért meg kell küzdeni, ráadásul bosszantó, amikor egy-egy, korábban kiselejtezett irat miatt hiányzik a történetből egy láncszem, így pedig nehéz pontosan rekonstruálni az eseményeket.

– Hogyan fogadta a város elismerését?

– Természetesen nagyon örültem neki és köszönöm a megtiszteltetést! Igyekszem megfelelni a bizalomnak. Legnagyobb szakmai sikerként azt élem meg, amikor egy kutatás eredményeként a sok apró információrészlet kerek egésszé áll össze.

V. B.  
                      

Kövessen minket a Facebookon is!