Megújuló félegyházi erdők
Képgaléria
Magyarországon Mária Terézia pátense óta az erdőket, illetve faültetvényeket törvényerejű szabályozás védi. Az is igaz, hogy ennek elsődleges célja a minél nagyobb fahozam elérése, hiszen ezek a faültetvények meghatározott – általában 30-40 esetleg 100 éves – időtartamra lettek tervezve, és amikor ezt elérik, akkor tarra vágják őket, és az addig élő fa árucikké válik. Minderről egy 10 évre – államilag – készített körzeti üzemterv gondoskodik, amely minden erdőtulajdonos számára keretek közé tereli az erdőben végezhető munkákat.
Kiskunfélegyháza városnak kicsivel több, mint 50 hektár erdőtulajdona van, amivel az önkormányzat gazdálkodik. Ezek közjóléti, vagy védelmi funkciót látnak el, ennek ellenére a jelenlegi üzemterv szerinti vágásérett korukat elérve ezeket is le kell termelni.
Tavaly, az azt megelőző rendkívül száraz év után egyértelműen láthatóvá vált, hogy valamilyen formában változtatni szükséges az eddigi erdőgazdálkodási módon. Nagyon sok fa kiszáradt, vagy az idegenhonos jövevényfák invazív módon elnyomják a tájra jellemző erdőalkotó fafajokat. Leglátványosabban ez talán a parkerdőben vehető észre, ahol több helyen már nem záródik a lombkoronaszint. A száraz fák kivágását követően az eredeti állomány nagyon hiányossá vált, ugyanakkor a megritkult lombkorona alatt az itt honos fafajoknak szép újulata jött létre.
2024-ben új, 10 éves körzeti erdőterv készül, aminél lehetősége van a városnak kérni, hogy a jelenlegi vágásos üzemmód helyett egy úgynevezett átmeneti üzemmódra térjünk át. Ennek az a célja, hogy olyan folyamatos erdőborítást lehessen kialakítani, ahol nem tarvágással, hanem úgynevezett szálalással végzik el az erdő megújulását segítő fakitermeléseket. Ez követi az erdőben a természet rendje szerint zajló folyamatokat, így ez a szelídebb kezelési mód egyben klímabarát gazdálkodás is, vagy még inkább egyfajta alkalmazkodás a természethez.
Ez az átmenet egy hosszú folyamat kezdete, ahol a célt látjuk, de az egyes lépések menetközben rajzolódnak ki. A munkák első lépéseként az erdészetekben egy részletes kijelöléssel meghatározzák a meglévő állományból kialakítandó új erdőszerkezetet, az úgynevezett javafa-hálózatot, a meglévő természetes újulatok foltjait, valamint egy közelítőnyom-hálózatot, amelyen nagyobb károkozás nélkül kihordható a kitermelendő faanyag. Ezeket a munkákat a parkerdőben várhatóan április–májusban fogják végezni.
A majális idején így a parkerdőben a megszokottól eltérően sok kiszáradt fa lesz látható, mivel arra az időre csak az út menti száraz fákat távolítják el az erdőből. Fontos tehát a száraz fákban meglátni egy reményeink szerint megújuló, majdan egészséges, szép alföldi erdő képét.
Nagy Ágnes főkertész
Fotó: Fantoly Márton
