A kék zónákban élő 100 év feletti egészséges emberek titkai

A kék zónákban élő 100 év feletti egészséges emberek titkairól beszélgetett Hoffmann Mónika életmód- és egészségtanácsadó, életminőség- és személyiségfejlesztő mentor és Wolnerné Vidéki Szilvia életviteli fejlesztő, edző április 10-én, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. Az esemény a Pozitív tér – életmód és sikerközösség című előadás-sorozat keretében valósult meg.

Hoffmann Mónika előadása elején elmagyarázta, mit nevezünk kék zónának: a tudósok azokat a régióknak nevezik így, ahol az emberek az átlagnál jóval tovább élnek. Földünkön összesen öt ilyen területet tartanak számon: Okinava (Japán), Ikaria (Görögország), Szardínia (Olaszország), Nicoya-félsziget (Costa Rica) és Loma Linda (Kalifornia). Az itt élő közösségek kiemelkednek a többi közül azzal, hogy az átlagéletkor megközelíti a 100 évet, míg Magyarországon a születéskor várható élettartam átlagosan 74,5 év. Ez az Európai Unióban az egyik legrosszabb mutató. A statisztikai adatok azt igazolják, hogy mi gyógyszereket szedve, fájdalommal töltjük utolsó évtizedeinket, amit a stresszes, mozgásszegény életmódnak és a rosszul megválasztott táplálkozásnak köszönhetünk. A mi élelmiszereink tele vannak ízfokozókkal, adalékokkal, tartósítószerrel. A szakember hangsúlyozta, a szervezetünk működése szorosan összefügg azzal a környezettel, ahol élünk.

De miben különbözik a kék zónákban élő emberek élete a miénktől – tette fel a kérdést Hoffmann Mónika.

– Az egyik ilyen különbség az étrendben keresendő: itt dominálnak a növényi alapú ételek, zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék és hüvelyesek. Az egészséges táplálkozás mellett az aktív életmód is kiemelkedő fontosságú. A kék zónákban élők rendszeresen mozognak, természetes módon edzik magukat a mindennapi tevékenységeik során, például mezőgazdasági munkában vagy gyaloglásban. Emellett fontos szerepet játszik az erős társadalmi kapcsolatok megléte és a stressz csökkentése. Az itt élők gyakran részt vesznek közösségi tevékenységekben, rendszeresen találkoznak barátaikkal, családjukkal. Az élet értelmének megtalálása, a célok és értékek kialakítása is fontos tényező az egészséges és boldog élet elérésében.

Ezután kitért az egyes területek különlegességeire: Japánban rendszeresen fogyasztanak gyógyteákat, valamint rengeteg fűszernövényt használnak. Figyelnek arra, hogy csak 80 százalékban telítsék meg gyomrukat, ezzel elkerülve a túlevést. Nem használnak széket. Vagy a földre ülnek az úgynevezett tatamira, vagy pedig állnak. Szardínián, a földrajzi adottságnak köszönhetően sokat kell emelkedőn közlekedni a helyieknek. Kenyerüket kovásszal készítik, a stresszfaktorokat igyekeznek mérsékelni. Inkább korábban felkelnek, de a délutáni sziesztából nem engednek. Éppen úgy, mint a szintén mediterrán területen fekvő görög szigeten, Ikarián. Itt is napi szinten isznak gyógyteákat, valamint a társas kapcsolatok ápolására tudatosan figyelnek. Sokat táncolnak, nevetnek és rendszeresen elfogyasztanak egy-egy pohár vörösbort is. Nicoyán az emberek követik kitűzött céljaikat, nem használnak gépeket a házimunka elvégezéséhez, illetve nagyon sok babot, kukoricát és tököt tartalmazó ételt készítenek. Loma Lindában a hit szerinti élet határozzaa meg a helyiek mindennapjait. A lakosok jellemzően az adventista közösség tagjai, akik sokat adakoznak, segítik egymást. Nem igazán fogyasztanak húst és állati eredetű termékeket.

Végezetül Hoffmann Mónika arra ösztönözte a hallgatóságot, hogy alkalmazzák ezeket az elveket életükben, és igyekezzenek kialakítani az egészséges és hosszú életmódhoz szükséges szokásokat és környezetet.

Ha valaki mélyebben szeretne elmerülni a témába, a szakember a Netflixen elérhető Éljünk 100 évig: a kék zónák titkai című dokumentumfilm-sorozatot megnézését ajánlotta.

V. B.

Fotó: Fantoly Márton