Ünnepelt Gátér

Önállóvá válásának 100. évfordulóját ünnepelte Gátér község május 31-én és június 1-jén. A kétnapos programban eredményhirdetések, kiállításmegnyitók, ünnepi szentmise, központi ünnepség és szórakoztató programok is helyet kaptak.

Május 31-én, pénteken kezdődött az ünnepségsorozat, amelyet a jeles évforduló alkalmából szervezett Gátér Község Önkormányzata. Délután ifj. Kiss László helytörténeti udvarán kiállításmegnyitóval, fotótárlattal, vetélkedők eredményhirdetésével és a zsombói amatőr színjátszók előadásával tisztelegtek a szervezők.

Június 1-jén, szombaton szentmise és a Tanítók emlékfájának koszorúzása után kezdetét vette a központi ünnepség a Faluházban. Az eseményen megjelent a testvértelepülés, Martonos polgármestere, Horváth Gergely, valamint Kishomok polgármestere, Sors Endre is. A meghívott vendégek között helyet foglalt Varga Ferencné Szank polgármestere, Gál Szilvia, Orgovány polgármestere, Farkas Tibor atya, dr. Toldi Zsolt jegyző, dr. Torma Andrea aljegyző, dr. Sipos Krisztina, a Kiskunfélegyházi Járási Hivatal vezetője, valamint Ramháb Mária, a Kecskeméti Katona József Könyvtár nyugalmazott igazgatója is.

Jánosiné Gyermán Erzsébet, Gátér polgármestere ünnepi beszédében ismertette Gátér történelmét. Utalt rá, hogy már az avar korban számos család élt ezen a helyen, Gátér nevével viszont csak 1891-ben találkozhatunk a történelmi dokumentumokban. Akkor még Gátér-pusztaként tartották nyilván és Kiskunfélegyházához tartozott, majd 1896-tól Pálmonostorához csatolták. A vasút megépülése után a terület egyre inkább benépesült, így a nagygazdák 1923-ban úgy látták jónak, ha elszakadnak és önálló közigazgatással bíró települést hoznak létre. A Magyar Királyi Belügyminiszter a 122.208/BM. 1923. számú rendeletével megadta ezt a lehetőséget és Gátér 1924. május 1-jén megkezdte önálló működését. Gátér lakossága 1924-ben 1033 fő volt. Belterületen 299-en éltek és 734 fő volt a tanyasi lakosok száma. Mindössze 159 ház alkotta a falut, ma 346 lakott portát tartanak számon. A község életében Kádár Imréné, Kapornyai Lajos és Bálint Mihály után, 1984-ben Urbán Istvánné lett a tanácselnök, aki később, mint polgármester, 26 évig töltötte be a tisztséget.

– Száz év telt el, amelynek öröksége értékes hagyaték. Sok nemzedék hordta össze, mindegyik megtette a maga korában azt, amit éppen tennie kellett. Iskolát és templomot építettek, villanyt, vizet és gázhálózatot fektettek, utakat burkoltak. Mindannyian tudjuk, hogy egy települést nem a kövek, és a mögöttük álló évek száma, hanem a benne élők személyisége tehet csak naggyá. Ha nem lettek volna az itt élők céltudatos, kitartó, áldozatokat vállalni kész emberek, ma nem így ünnepelhetnénk. Egy bölcs ember szavait idézve: „a szótár az egyetlen hely, ahol az eredmény megelőzi a munkát” – fogalmazott a polgármester.

Az ünnepségen helyi fiatalok irodalmi ünnepi műsorral készültek, ahol a település századik születésnapjára meghirdetett versíró pályázat alkotásai is elhangoztak, többek között Lantos Zoltán, Vizi Veronika és B. Horváth István versei is. Felcsendült Gátér dala, amelynek szövegét Bálint Gyula, zenéjét Kisgyőri Krisztián szerezte.

A folytatásban ünnepi ebéd, majd a 100 szeletes születésnapi torta elfogyasztása következett. A délután folyamán egy időkapszulát is elhelyeztek a Faluház előtti téren, amelyet 2049-ben nyithatnak ki az utódok. Ebben helyet kaptak településről szóló kiadványok, az ünnepi program, valamint a falubeliek személyes üzenetei is a következő generációnak. A délután további része szórakoztató programokkal telt, ahol fellépett a Nyugdíjas Klub Népdalköre, a Gyöngyösbokréta Citerazenekar, a Gátéri Liget Óvoda középső- és nagycsoportja, a Kismakkos néptáncegyüttes, Józsa Eszter, a Szenior Örömtáncosok, Csongrádi Béla bűvész, a Brilli-Art Studio Táncsport Egyesület táncosai és Gábor Márkó színész, énekes is. Hangszeres produkcióban közreműködtek: Pallagi Dorka, Pallagi Réka, Kékesi Kamilla, Kékesi Rebeka és Bakos Liza Veronika, valamint Csonka Ferenc és zenekara.

A napot szabadtéri bál zárta.

Z. A.

Fotó: Riccardo Cossi