Csontjaim őrzi a táj
Képgaléria
Az esemény rendezője, szerkesztője és előadója egyaránt Cseklye Balázs volt. Megtudtuk, bár nem rendelkezik színészi képzettséggel, az irodalom iránti szenvedélye és elkötelezettsége mindenkit magával ragadott. Az est különleges hangulatát tovább fokozta iskolatársa, az év félegyházi diákköltője, Kele Nikol Léda zenés-énekes produkciója. Balázs előszavát Rádi Lilla, a 11. osztályos gimnazista olvasta fel. Az előadás végén vastaps jutalmazta a lelkes diákot, aki meghatottan fogadta a közönség elismerését.
Az előadás kezdetén Kovács-Csonka Szilvia, az intézmény igazgatója az alábbi szavakkal köszöntötte az egybegyűlteket: – Cseklye Balázs, a gimnázium végzős diákja áprilisban keresett meg azzal, hogy amennyiben lehetősége nyílna rá, nagyon szívesen tartana egy önálló irodalmi estet a művelődési központban, méghozzá Radnóti Miklós költészetét egy talán még soha nem látott szemszögből bemutatva. Ötletének készségesen helyt adtam. Egyedi atmoszférájú műsora a versszövegeket történetté fűzi össze, néhol improvizációs úton ki is egészíti azokat. Megjelenik az általánosan ismert és elismert nyugatos alkotó küzdelmekkel teli lelkivilága, hazaszeretete, a reménytelenségben is harmonikusan megélt szerelmi élete, továbbá a zsidóüldözéssel, a holokauszttal, a háborúval és a véggel való szembenézése. Balázs a saját kezűleg összeválogatott és elrendezett díszleti elemekkel szemléltetve alakítja Radnótit, aki gimnáziumi magyartanára, Kovácsik Zita tanárnő óráin került különösen közel a szívéhez.
Az előadás folytatásaként Rádi Lilla felolvasta diáktársa gondolatait, amiből kiderült, hogy milyen mélyen kötődik Cseklye Balázs a magyar irodalomhoz és kultúrához: – „Mi a magyar?” – teszi fel a kérdést címében a Nemzeti Könyvtár hetvenötödik kötete. S a válasz éppen olyan megfoghatatlan, mint az emberi élet fogalma. Valaki színek, hangok, illatok, ízek, érzetek összességeként, más kapcsolatok, érintkezések halmazaként írja le, Kovács Ákos pedig felveti annak lehetőségét, hogy talán csak egy álom, amelyből előbb-utóbb törvényszerűen fel kell ébrednünk. Akárhogy is: egyikük sem téved, ugyanakkor hibátlan feleletet képtelenek adni. Fajunk tükör által, homályosan lát még ehhez. Nem marad hát más, mint családtagjainkra, barátainkra, embertársainkra, a teremtett világmindenségre, a csillagos égre pillantani, s mindezeken keresztül közelebb kerülni létünk, lényünk egyre teljesebb, mégis végig töredékes megértéséhez. Igaz az angol zenész, Roger Waters dalának kijelentése: "felfedezem önmagam minden idegen szemében”.
Ezt kell tennünk magyarságunk felfogásához is: befogadni önnön identitásunkat úgy, hogy nemzetünk entitását minden lehetséges oldalról megismerjük és megszeretjük. Erre törekedve feltétlenül eszünkbe jut a magyar irodalom, sport, zene és gasztronómia. Ám a magyar lélekről, mint olyanról, feltűnően keveset beszélünk, nem gondolva arra, hogy ez kultúránk egyetemes eredője, egyben összefoglalt eredménye. Az, ahogy a magyar ember ősei tapasztalatát, örömét, szenvedését magában hordozva reagál a külvilág jelenségeire és értelmezi ezeket szívében. Végül pedig mindent megfontolva döntést hoz, alakítva mind egyéni, mind közösségi önazonosságát.
Nyelvünk gazdagsága, bámulatos dinamikája, formálhatósága egyedülálló lehetőséget kínál számunkra, hogy a pszichében zajló folyamatokról árnyalt, összetett, érthető, hiteles leírásokat alkothassunk. Ennek volt Radnóti Miklós az utánozhatatlan mestere, aki a holokauszt felülmúlhatatlan borzalmait megtapasztalva, befelé és kifelé is tekintve azok formailag és tartalmilag hibátlan képét tárta olvasói elé, az embertelenségben sem feledkezve el csorbítatlan emberségének, magyarságának, hűséges hitvesi voltának kifejezéséről. Ő a Magyar Lélek iskolapéldája, építője, magyarázója, közvetítője egy személyben. Kulcs kilétünk megértésének kapujához. Vegyük hát a kezünkbe ma este – emelte ki Rádi Lilla.
E gondolatok és a Balázs által előadott mintegy 29 versrészlet átfogó képet nyújtott arról, hogyan is lehet értelmezni a magyar identitást és milyen mélységekig érti az előadó Radnóti Miklós költészetének jelentőségét.
V. B.
