Újabb Petőfi-könyv Miklya Luzsányi Mónika tollából
– Néhány hónappal ezelőtt még a Petőfi, a sztár rajongói kézikönyvről beszélgettünk. Azóta nemcsak az év legjobb ismeretterjesztő gyerekkönyve díjat nyerte el a diákzsűri szavazata alapján, hanem egy újabb Petőfiről szóló könyve is megjelent, Szabadság, szerelem címmel. Miben különbözik a két mű?
– Teljesen más attól függetlenül, hogy Petőfiről szól. A Petőfi, a sztár elsősorban az adatokat, az információkat dolgozza fel, azokra összpontosít. Írásakor próbáltam érdekes adatokat összegyűjteni, de a könyv stílusa miatt két-három mondatokban kellett megfogalmazni ezeket az érdekességeket. A Petőfi, a sztár nem egy irodalmi forma, hanem egy ismeretközvetítő mű. Amíg ezt írtam rengeteg sztori összegyűlt Petőfiről, olyanok, amik az adatok mögött vannak, amik valójában élővé tesznek egy személyt. Munka közben fogalmazódott meg bennem, hogy ezeket a sztorikat irodalmi formában is közzé lehetne tenni. Ugyanis Petőfi egy olyan karakter volt, aki körül mindig forrt a levegő. Ő a leghétköznapibb, legsanyarúságosabb helyzeteket is olyan ötletekkel tudta felülírni, hogy azok izgalmassá, érdekessé váltak. A Szabadság, szerelemben ezek az érdekes sztorik kaptak helyet, amelyek egyben híres versei háttörténetét is adhatták. Ebben Petőfi most úgy elevenedik meg, ahogyan azok láthatták, akik ismerték: az iskolatársai, a barátai vagy éppen a szerelmei.
– A könyvben Petőfi életét ötéves korától egészen a csatatéren bekövetkezett eltűnéséig követhetjük nyomon. Kiderül például, hogy Sándort tényleg elverték-e körtelopásért, vagy, hogy miként viccelte meg a barátaival az utált tanárukat. Azt is megtudhatjuk, hogy mit szóltak a szülei, hogy „fontos ember” helyett költő lett a fiukból. A kötetben 39, nagyrészt a tananyagban is szereplő költemény, vagy annak részlete szerepel. Milyen elv alapján választotta ki a verseket?
– Olyan verseket választottam, amik egyrészt fontosak akár a közoktatásban, akár a Petőfi-életműben, másrészt találtam hozzájuk olyan életanyagot, amiből a vers megszülethetett. Olyan történeteket, élményeket, háttérsztorikat kerestem, amik a versek mögött lehetnek, amelyekből az ihletet kaphatta Petőfi az adott vers megírásához. A Szülőföldemen című versét 1848-ban írta Félegyházán, de ebben a könyvben most nem az évszám és a helyszín a fontos, hanem az a rengeteg gyerekkori élmény, ami a vers mögött áll. Az, ahogy Kurázs, a mészároskutya rendre megkergette, vagy az, ahogy dajkája, Zsuzsi altatta a Cserebogár, sárga cserebogár nótával.
– Milyen forrásanyagból dolgozott?
– A könyv alapját Hatvany Lajos Petőfi-kutatásai adták. Munkája során összegyűjtötte azon személyek visszaemlékezéseit, akik személyesen találkoztak Petőfivel. Több ezer oldalas művében minden szereplőt megszólaltat, aki valaha akárcsak látta Petőfit, vagy találkozott vele. Ebben rengeteg jó sztorit találtam, ami nem közkeletű, és amit én úgy értelmeztem, hogy bizonyos verseknek a megszületési körülményeit írják le. A könyvemben szereplő történeteknek van egy konkrét visszaemlékezés magja és aköré vontam egy írói képzeletvilágot. Nagyon hálás vagyok a Petőfi Sándor Városi Könyvtárnak, különösen Seres Judit könyvtárosnak, aki megkönnyítette a munkámat. Nem tudtam olyan könyvet kérni, amit ő ne keresett volna meg, ha másképp nem, könyvtárközi kölcsönzéssel.
– A könyv a Lampion Kiadó gondozásában jelent meg, az oldalakat Oravecz Gergely rajzolta. A könyv tele van vicces tankönyvfirkákkal, amik még élvezetesebbé teszik az olvasást. Milyen koncepció mentén készült a design?
– A könyv teljes mértékben az alfa generáció, vagyis a mai 10-12 éves gyerekek olvasási szokásaira épül. Ők alapvetően nem soronként olvasnak, mint mi, hanem komplex képként fogják fel a könyv oldalait. Nekik az elsődleges információszerzés az, hogy milyen vizuális élményt kapnak, amikor kinyitják a könyvet. Ezért is tüntettük fel a borítón, hogy „Ezt a könyvet muszáj kinyitnod!”. Jellemzők a rövid, izgalmas szövegek, a figyelemfelhívó és vezető tagolás, a vizuális kiemelések és az olyan oldalpárok, amik önmagukban is képként értelmezhetők. Véletlenül sem akartunk egy iskolás könyvet. Azt akartuk, hogy öröm legyen olvasni és böngészgetni.
– Ezzel a könyvvel még nem ér véget a Petőfihez köthető művek sora. Már előrendelhető az Ezerszer Júlia – Szendrey Júlia eltitkolt élete című könyv. Folytatódik még a „Petőfi-sorozat”?
– Szendrey Júlia alakja úgy él az emlékezetünkben, mint Petőfi özvegye, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Az Ezerszer Júlia egy életrajzi regény, ami egy szenvedélyes, merész és különleges nő életét meséli el Petőfivel való megismerkedésétől a Horvát Árpáddal kötött második házasságán át haláláig. A Petőfihez köthető könyvek sorát egy ifjúsági regénnyel zárom majd. Szendrey Júlia gyermekeiről írok most egy időutazós regényt, amelyben egy 14 éves kislány belecsöppen Szendrey Júlia családjába.
– Hosszabb távon milyen írásokra számíthatnak még az olvasói?
– A Tiszatáj irodalmi folyóirat felkérésére ősszel egy Móra novellát írok, de lesznek majd bibliai témájú könyvek, XIX. századi történelmi regény és gyermekkönyvek is.
G. E.
