Ezért hullik a platánok kérge
Borítókép: archív – Seres Attila
A kéregdarabok mérete változó, helyenként egészen nagy, összefüggő, néhol pedig alig észrevehető. A fák a kérgüket a fatest vastagodásának mértékében szórják le, a fás részek vastagodását pedig a talaj tápanyagtartalma és a tavaszi csapadékmennyiség határozza meg. A többi fafajhoz képest a platánon így különösen szépen nyomon követhető a törzs vastagodásának folyamata. A leválást a kéregszövet merevsége okozza, amely így leválik a fatörzsről. A platán legfontosabb betegsége az apiognomóniás betegség. Ez egy Apiognomonia veneta gomba által okozott betegség, amely a tavaszi hajtásfejlődéstől nyár végéig fertőzi a fák leveleit, hajtásait, vesszőit. Kártevői közül pedig a platán-csipkéspoloska az, amely leginkább veszélyes a fákra.
Néha előfordul, de csak kisebb károkat okoz a platán-aknázómoly. A parkjainkban található platánok közül azok, amelyek kérgüket a nyugati platán genetikai állományából örökölték, az ideihez hasonló tavaszon és nyári időszakban a fatest jelentős vastagodásának köszönhetően nagy felületen hullajtják le. A jelenség nem kóros. Sőt, akár növényvédelmi szempontból kifejezetten hasznos is lehet, mert a fentebb említett platán-csipkéspoloska a felvált szélű kéreglemezek alá bújva telel át. Értelemszerűen, ha nincs hová bújnia, kisebb eséllyel tud túlélni.
A hibrid fafajokra jellemző, hogy nem azonos arányban érvényesül az egyes növényrészeken az egyes szülők dominanciájának aránya, tehát könnyen találkozhatunk olyan platánnal, amelynek a kérge a nyugati platánéhoz, a levele pedig a keleti platánéhoz hasonlít jobban. Így a kéregleválás sem egyöntetű. Összefoglalva tehát a platánok kéreghullása egy növekedésből adódó, teljesen normális, ciklikusan ismétlődő folyamat.
Tarjányi Lili
