A tervezőasztaltól a vitorlákig – félegyházi csapattag a Kékszalagon
Képgaléria
Zsolt építészmérnök, saját cégében ma már építőipari kivitelezéssel foglalkozik. Az elhatározás benne, hogy ideje valóra váltani azokat a vágyott tevékenységeket az életében, amelyeket eddig félresöpört, ötvenedik születésnapja után érett be. A vitorlázás mindig is vonzotta, a járvány idején gondolt egyet és beiratkozott egy vitorlástanfolyamra. A Tisza-tavon vizsgázott, majd a belvízi hajóvezetői után a tengeri vitorlásvezetői jogosítványát is megszerezte, Horvátországban. Mindezek után kezdődött a tényleges tapasztalatszerzés, amelynek során először bérelt hajóval és tapasztalt skipperrel vágott neki egy-egy útnak. Alázattal, sok időt és energiát befektetve tanulta a sportág rejtelmeit, amelynek eredményeképpen és némi véletlennek köszönhetően csöppent bele a versenyzésbe. Egy tavalyi megmérettetésen beugrósként vett részt, ahol azonnal ezüstéremmel zárták a futamot. A versenyek az elmúlt évben egymás után következtek, több esetben még télen is rajthoz álltak csapattársaival.
– Ebbe belecsöppensz és nem ereszt el. Szenvedéllyé válik nagyon hamar. Ma már saját hajóval is van szerencsém vízre szállni és vannak utak, amelyekre családom is elkísér. A vitorlázás maga a szabadság, a tisztaság, a csend és nyugalom – fogalmazott Zsolt. Hozzátette: mindemellett nagy állóképességet és folyamatos figyelmet igénylő bonyolult tevékenység is egyben, ami pont ezek miatt kapcsol ki olyan nagyon. Száz százalékig arra koncentrálsz, amit csinálsz, és nem engedi gondolataid máshová kalandozni. Csak ott és csak akkor, teljes valóddal.
Az idei Kékszalag versenyt egy körülbelül féléves intenzív edzőmunka előzte meg, amelyekre javarészt a hétvégéken került sor. Az Équilibre (egyensúly) fedélzetén, Slezák András kormányos vezetésével ORC hajóosztályban indultak a Balatonfüred – Balatonkenese – Siófok – Tihany – Keszthely – Balatonfüred, légvonalú 155 kilométeres távon. A hatfős legénység (Slezák András, Barna Péter, Budai Gábor, Hortobágyi Péter, Kiss György, Vidéki Zsolt) összehangolt csapatmunkájának köszönhetően ezüstérmesként vitorláztak el a célig. Zsolt szerint sikerük titka, hogy kormányosuk kiváló hajós és tapasztalt versenyző, valamint csapatuk is összeszokott, akik komolyan veszik a feladatot, sok időt és energiát áldoznak a sikerért. Ő a hajó hátsó részén segíti a haladást, a shottolás a feladata. Az orrvitorla pozícióját kötéllel változtatja (feszíti, húzza, ereszti), vagyis folyamatosan figyel és korrigál. Veszélyesebb helyzetet illetően két esetre emlékszik, amikor a viharos szél okozta problémákkal kellett megküzdeniük. Bár nehéz óráknak írta le ezeket, mégsem szegte kedvét egy percre sem.
– Harminc évig dolgoztam éjjel-nappal. Az utóbbi időben megpróbáltam kicsit másképpen élni és több élményt gyűjteni. Más ember lettem-e? Talán igen. Néhány éve megjelent az életemben a crossfit, sokat köszönhetek a WoD Factory-nak és Nagy Viktor edzőnek, hiszen állóképesség, erő és önbizalom szempontjából nagy fejlődésen mentem át. Talán emiatt mertem belevágni több olyan dologba, amiről előtte nem is álmodtam volna. Elhatároztam, hogy idén körbetekerem, átúszom és körbevitorlázom a Balatont, amit sikerült teljesítenem – fogalmazott, majd hozzátette: – Egy barátom szavai csengnek sokat a fülemben, aki azt mondta: „A bakancslistának neki kell fogni időben, Zsolt, mert túl sűrű lesz a vége!”
Végezetül elárulta, hogy a vitorlázással kapcsolatos végcélja egy valamikori átkelés az Atlanti-óceánon. Addig még lehetséges, hogy éveket kell tanulnia, tapasztalnia, hiszen folyamatos 23-25 napos vitorlázásról van szó. Jelenleg tréningeken, vészhelyzet szimulációkon vesz részt, hogy mentálisan és fizikálisan kész legyen erre az útra, amit valószínűleg csapatban, de nem feltétlen egy versenyen szeretne teljesíteni.
Z. A.
