Kitekintő 2014. december 29. 15:20 Forrás: InfoRádio

Egyre kisebb koraszülötteket tudnak gyógyítani

 Egyre kisebb koraszülötteket tudnak gyógyítani
A koraszülések majdnem felének nem tudni az okát, de a másik 50 százalék az, amiben összefogásra, párbeszédre, felvilágosításra, megelőzésre van szükség - mondta az InfoRádiónak Kelemen Edit főorvos, a kecskeméti megyei kórház újszülött- és csecsemő osztályának vezetője. Kifejtette: minden 12-dik gyerek koraszülött Magyarországon, de egyre kisebb koraszülötteket tudnak gyógyítani.

Az, hogy Magyarországon európai viszonylatban nagyon magas a koraszülött frekvencia, az azt jelenti, hogy minden 12. gyerek koraszülöttként születik meg. Ez hatalmas szám, miközben a csecsemőhalálozási adatok elkezdtek egy lassú, de csökkenő tendenciát mutatni - fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Kelemen Edit főorvos, a Kecskeméti Kórház újszülött- és csecsemő osztályának vezetője.

Kelemen Edit elmondta, hogy a koraszüléseknek nagyon sok oka van. Az esetek egy részének, majdnem a felének nem tudni az okát. De a másik 50 százalék az, amiben összefogásra lenne szükség - tette hozzá.

- Azt tudjuk, hogy akinek már volt koraszülött kisbabája, annak sokkal nagyobb az esélye arra, hogy koraszülöttje szülessen. Az életkorban, 16 év alatt és 40 év felett már eleve van egy magas kockázati tényező. A mesterséges megtermékenyítés ugyancsak a koraszülött veszélyeztetési kategóriába tartozik. De ott van a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a rossz szociális helyzet, egy sima banális húgyúti fertőzés is". Ha ezekről az emberek tudnának, és ilyenkor elmennének orvoshoz, akkor lényegesen csökkenthető lenne a koraszülés száma Magyarországon - mondta a főorvos hozzátéve, hogy csak a megelőzéssel lehetne a magas koraszülött frekvenciát csökkenteni.

A kecskeméti kórház újszülött- és csecsemő osztályának vezetője kifejtette: egyre kisebb koraszülötteket tudnak gyógyítani.

- Tíz éve még az 500-600 grammosok nagy részét elveszítettük. Most a 28. terhességi hét fölött megszületett koraszülöttek, ha jó állapotban születnek, megkapták a szükséges orvosságokat, akkor 98-99 százalékban maradványtünet nélkül haza tudnak menni. A 26-28 heteseknél maradványtünetek előfordulhatnak, és most a 24-26 hetes babákért küzdünk, és náluk is van olyan, akit haza lehet adni maradványtünet nélkül.

Fontosnak nevezte, hogy ha koraszülés fenyeget, akkor az anyák olyan intézetbe kerüljenek, ahol megfelelő a koraszülöttellátás, azaz van megfelelő géppark, megfelelő személyzet, megfelelő orvosságok. Tüdőérlelő orvosságot kell kapjon minden olyan anya, akinek kis súlyú koraszülöttje várható.

- Ha ezek megtörténtek, akkor ezzel hatalmas előnyt adtunk a koraszülötteknek a maradványtünetek nélküli túléléshez" - fogalmazott.

Kelemen Edit felhívta a figyelmet arra: nem mindegy, hogy milyen orvost választunk, nem mindegy, hogy hol születik meg a gyermek és az sem mindegy, hogy ki fogadja ezeket a koraszülötteket.

A terhesgondozás Magyarországon átalakulóban van. "Reméljük, hogy ez jó felé fog haladni. Nem fordulhat elő az, hogy egy nem kezelt magas vérnyomás miatt születik meg koraszülött". Kiemelte, hogy először a szülőknek információt kell gyűjteni, a terhességre fel kell készülni, lelkileg is. Az lenne jó, ha már középiskolai szinten lennének egészségtan órák, hogy akár a lányok, akár a fiúk ha csak a fogamzásgátlásról, ha csak a nemi betegségekről, a megfelelő védőoltásokról megfelelő információkat kapjanak. Ha krízishelyzet van, akkor tudjanak hova fordulni. "Nem szabadna annak megtörténni, hogy vélt vagy valós baleset miatt szülessenek meg gyerekek. A legrosszabb, ha bármilyen problémánál a homokba dugjuk a fejünket" - mondta Kelemen Edit.

A főorvos arról is beszélt, hogy ha valaki megismeri a koraszülötteket, és van, akinek elég ehhez egy vagy két nap, akkor a koraszülött érzi az érintésünkből, hogy mi ott vagyunk, és ő válaszol. "Ez lehet, hogy egy kicsit furcsának hangzik, hogy egy 600-700 grammos koraszülött, aki légzéstámogatást igényel, de az ő rezdüléseiből, mimikájából nagyon sok mindenre kell és lehet is következtetni. Ehhez viszont hosszú idő kell, hogy ezt megtanuljuk".

Kelemen Edit szerint a szülők sokszor nehezebbek, mint a gyerekek. "Nagyon nehéz ezekben a helyzetekben, amikor nem azt mondjuk, hogy ez a gyerek jól van, haza fog menni, és itt minden szép, hanem azt kell mondjuk hogy beteg és lehet, hogy előfordulnak szövődmények, és nagyon ritkán az is benne van, hogy ezeket a gyerekeket elveszítjük".

"Az, hogy hitelesek legyünk a szülőknél, hogy meg tudjon bennünk bízni, vagy el tudjuk vele fogadtatni az elfogadhatatlant, vagy meg tudjuk magyarázni a megmagyarázhatatlant, az nagyon nehéz. És ezeknek a szülőknek minden nap adni kell valami olyat, hogy másnap is be tudjon jönni hozzánk, és segítse a gyógyítást. Azzal, hogy ott van, azzal, hogy beszél a gyerekéhez, azzal, hogy hozza az anyatejet" - mondta.

A főorvos felhívta a figyelmet arra, hogy megfelelő kommunikációval minden szülő segíteni tud. Most a koraszülött intenzív osztályok arra felé nyitnak, amerre a világ megy, hogy minél többet legyenek nálunk a szülők, az anyukák. Ez azt jelenti, hogy a kis súlyú koraszülötteket, akik már olyan állapotban vannak, azt kirakjuk a szülők mellkasára. Ölelhetik a babájukat, és ennek nagyon sokféle hatása van. Látjuk, hogy a gyerekek megnyugszanak, jobb a súlyfejlődésük, és nem utolsó sorban az anyának sokkal több anyateje lesz - sorolta.

A magyar koraszülöttellátás feltételeivel kapcsolatban elmondta: egy hatalmas fejlesztés történt az országban, egy pályázat során nyert pénzből ugyanis a koraszülött intenzív osztályok eszközöket tudtak vásárolni. Ez nagyon jó volt, mert Magyarország összes koraszülött intenzív osztályán elöregedett volt a géppark. "De nyilván a gyerekorvos olyan, hogy mindig még jobbat és még többet szeretne" - fogalmazott.

Kövessen minket a Facebookon is!