Így adózunk 2015-ben
Szigorodnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai
A 2015-ben kezdődő és az azt követő adóévekben keletkező veszteségeket csak a keletkezés évét követő 5 adóévben lehet felhasználni, a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezetteket pedig legkésőbb a 2025. december 31-ét magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.
Tovább szigorodnak az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán a jogutód által átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának korlátai. Az átvett veszteséget az adózó olyan arányban használhatja fel évente, amilyen arányt az átvett/továbbfolytatott tevékenységből származó árbevétele az átalakulást/tulajdonosváltást megelőzően ebből a tevékenységből származó árbevételből képviselt.
Változik a jövedelemminimum meghatározása
Módosul a jövedelemminimum meghatározásának módja, 2015-től az adózó összes bevételét már nem csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatások értéke az elvárt jövedelem megállapításakor.
A társasági adóban jövőre új jogintézményt vezetnek be: az adózók adóelőleg-kötelezettségük 50 százalékának, illetve feltöltési- vagy éves adófizetési kötelezettségük kedvezményezett célra történő felajánlásáról rendelkezhetnek összesen az adóévre fizetendő adó 80 százalékáig. Kedvezményezett célnak a filmalkotások, előadóművészeti szervezetek, valamint a látvány-csapatsportok támogatása minősül. Sporttámogatás esetén a felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül, amelyért cserébe az adózó szponzorációra jogosult, továbbá a felajánlott összeg 1 százaléka hatósági díjként az ellenőrző szervezetet illeti meg.
Az ily módon felajánlott összeg alapján az adózók adójóváírásra jogosultak. Az adójóváírás mértéke az adóelőlegből és az adóelőleg-kiegészítésből felajánlott - sporttámogatás esetén a kiegészítő támogatással és az 1 százalékos hatósági díjjal csökkentett - összeg, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának a 7,5 százaléka. Amennyiben az adózó éves adóbevallásában rendelkezik a felajánlásról, az adójóváírás mértéke a fizetendő adóból felajánlott - sporttámogatás esetén a kiegészítő támogatással és az 1 százalékos hatósági díjjal csökkentett - összeg, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának a 2,5 százaléka. Ezt a lehetőséget azonban nem lehet együttesen alkalmazni a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezetek és a látványcsapatsportok támogatásának adókedvezményével. Rendelkezni első alkalommal a 2015. évi adókötelezettségről lehet.
Adóalap-kedvezmény felsőoktatás támogatásánál
Társaságiadó-alap kedvezményt lehet igénybe venni a felsőoktatási intézmények támogatási megállapodása alapján történő támogatása esetén is. A támogató az alapítóval vagy fenntartóval kötött felsőoktatási támogatási megállapodás keretében legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intézményt ingyenes juttatás formájában, és a támogatás adóévében a megállapodás alapján kifizetett összeg 50 százalékáig csökkentheti a társasági adó alapját, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig. A kedvezményt a 2014-ben kötött felsőoktatási támogatási megállapodások esetében már a 2014. évi adókötelezettségre alkalmazni lehet.
További változás, hogy 2015-től kapcsolt vállalkozási viszonynak minősül az is, ha az adózó és más személy között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás érvényesül. A kapcsolt vállalkozások közötti árak meghatározása során elsődlegesen azok az árak tekinthetőek piacinak, amelyek az adatbázisszűrés során elfogadott vállalatok statisztikai mutatóiból számított interkvartilis tartományban (a minta elemeinek középső fele) helyezkednek el. Az üzleti és cégérték esetében az adózók évi 10 százalékos mértékű társasági adó szerinti értékcsökkenést számolhatnak el 2015-től kezdődően.
A jövő évtől lehetőség lesz arra, hogy az egyes kkv-kat érintő társaságiadó-kedvezményeket (beruházási adóalap-kedvezmény, kamatkedvezmény és egyösszegű értékcsökkenési leírás) a mezőgazdasági termék feldolgozását és forgalmazását végző vállalkozók az új agrár csoportmentességi rendelet szerinti támogatásként is igénybe vehessék az eddigi általános de minimis támogatás vagy az általános csoportmentességi rendeletben foglaltak szerinti támogatás mellett.
Jelentős változások a cafetériánál
Jelentősen átalakul a nem pénzben adott juttatások adózása. A munkáltató béren kívüli juttatásokat (például Erzsébet-utalvány, helyi bérlet) 500 ezer forint helyett csak évi 200 ezer forintig adhat a jelenlegi 35,7 százalékos közteher mellett, az e feletti rész terhelése 51,17 százalék lesz. Ugyanakkor SZÉP-kártya formájában a 200 ezer forintos keretösszeg felett is megmarad az alacsonyabb adóterhelés évi 450 ezer forintig.
A 2014. december 31. után kötendő házasságoknál a párok együttesen havi 31 250 forinttal csökkenthetik adóalapjukat - elegendő az egyik félnek első házasnak lenni -, ami havi 5000 forint adómegtakarítást jelent számukra. Az első házasok adóalap-kedvezményét a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapig, de legfeljebb a gyermekek után járó családi adóalap-kedvezményre való jogosultság hónapjáig lehet érvényesíteni.
A két eltartottat nevelő családoknál a családi kedvezmény mértéke 2016-tól 2019-ig kétszeresére emelkedik. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény havi összege tehát jövőre még 62 500 forint lesz, 2016-tól azonban évente 15 625 forinttal - ez havi 2500 forint adómegtakarítás - nő, így 2016-ban gyermekenként havonta már 78 125 forint adóalap-kedvezményt lehet érvényesíteni.
Az iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott diákoknak a munkáltató ugyanolyan adózási feltételek mellett biztosíthat juttatásokat, mint a munkavállalóinak, így részükre béren kívüli juttatásokat is adhat.
A jövő évtől a lakás akadálymentesítéséhez is adómentesen adhat a munkáltató támogatást, továbbá nem kell kamatjövedelemből származó jövedelmet megállapítani, ha ilyen célból nyújt hitelt a munkavállalónak.
Módosultak az adóelőleg-nyilatkozatokra vonatkozó szabályok is, a tartós megbízási szerződésben álló személyek nemcsak az adóbevallásban, hanem év közben is érvényesíthetik majd az szja-t vagy az adóalapot csökkentő kedvezményeket, illetve a családi járulékkedvezményt.
A 2015. január 1. után indult elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programokról a szervezőnek a jövőben a tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig tájékoztatnia kell az adóhatóságot.
A papír alapú kiküldetési rendelvények mellett a jövőben azok a digitálisan kiállított kiküldetési rendelvények is megfelelőek lesznek, amelyek a törvény által előírt adatokat tartalmazzák és a jogszabálynak megfelelő zárt rendszerben állították elő és őrizték meg.
A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (tehát nem tartozik az adóalapba) a pénzügyi intézmény - amennyiben követelésvásárlással, mint pénzügyi szolgáltatással üzletszerűen foglalkozik - által elengedett követelést, ennek következtében pedig egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség sem keletkezik ezzel kapcsolatban.
Így változnak az egészség és nyugdíjbiztosítási szabályok
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege a jelenlegi 6810 forintról 6930 forintra nő, napi összege pedig 231 forintra.
A külföldi jog hatálya alatt kötött munkaszerződések alapján végzett munka esetében alapbér helyett a munkaszerződésben meghatározott díj minősül majd járulékalapnak. A harmadik országbeli magánszemélyek két évet meg nem haladó magyarországi munkavégzése továbbra is mentes marad mind az egyéni járulékok, mind a szociális hozzájárulási adó alól, azonban - a korábbi 2013. január 1-jei határidővel szemben - a 2013. július 1-jét megelőző kiküldetések esetében a kétéves időtartamot 2013. július 1-jétől szükséges számítani, és a biztosítási kötelezettség - a korábbi 2015. január 1-jei határidővel szemben - legkorábban 2015. július 1-jétől jön létre.
Pontosították a nyugdíjbiztosítás fogalmát is
A jövőben csupán az olyan biztosítások tekinthetők nyugdíjbiztosításnak, amelyek a törvény által felsorolt négy kockázati elemet (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) együttesen tartalmazzák, és ezeken kívül a biztosítás más kockázatra nem terjed ki. Biztosítások esetén nem keletkezik bevétel a magánszemélynél akkor, ha egy másik személy által kötött biztosításban a szerződő helyére lép.
A jogalkotó a nyugdíjcélú megtakarításokat kívánja támogatni, ezért ha az alapbiztosítás kockázati díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, kizárólag a nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló díjrész alapján vehető igénybe kedvezmény.
A nyugdíjbiztosítás után járó kedvezményt csak azon a nyugdíjbiztosítási szerződésen lehet jóváírni, amelyre az adóévben kedvezményre jogosító díjfizetés történt. Ha a magánszemély több nyugdíjbiztosítás után jogosult kedvezményre, akkor a kedvezményt az egyes szerződéseken a befizetett díjjal arányosan írják jóvá. A teljes életre szóló életbiztosítások 2018. január 1-jével azonos megítélés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal.
A vezető tisztségviselők felelősségbiztosításának a társaság által fizetett díja adómentessé válik, ami visszamenőleges hatályú, bármely korábbi évben alkalmazni lehet.
