Félegyházi alkotók munkája a Lakiteleki Filmszemlén
Képgaléria
– A szóban forgó kisfilm egyik epizódja a hungarikumokat bemutató sorozatnak. Hogyan talált rátok ez a feladat?
– A Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület koordinálásával immár tíz ismeretterjesztő kisfilm készült el Bács-Kiskun vármegye értékeiről azzal a céllal, hogy népszerűsítsék, minél szélesebb körben megismerjék ezeket. A filmek az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával készültek el. Legutóbb háromra nyert forrást a pályázó egyesület, ezek egyike mutatja be a Magyar népmesék rajzfilmsorozatot, amit beválasztottak a XXIII. Lakiteleki Filmszemle versenyprogramjába. Örömmel vettünk részt a munkában, ugyanis a pályázó egyesület és a stáb tagjai egytől egyig elkötelezettek a hungarikumok védelme, őrzése, a nemzeti értékek ápolása és a nemzeti tudat erősítése mellett, és megragadjuk a lehetőséget, ha tehetünk ezért. Így lettünk alkotók az évekkel korábban elindított sorozatban, ami az Agrárminisztérium a nemzeti értékek és hungarikumok megismertetése, népszerűsítése érdekében meghirdetett pályázatának köszönhetően valósult meg. A Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület – a korábbi hét megvalósult projekt után – most három kisfilm elkészítésére nyert támogatást. Ennek keretében a szervezet és a négyfős alkotói csapat ezúttal a Magyar népmesék rajzfilmsorozat, a Kodály-koncepció, valamint Kecskemét szecessziós városmagjának bemutatását vállalta.
– Hogyan nyúltatok ezekhez a témákhoz?
– A Kodály-koncepciót bemutató ismeretterjesztő kisfilm kerettörténetét a különböző korosztályok zenei nevelése adja, a Ringató-foglalkozásoktól a nemzetközi, felnőtteket is oktató Kodály-szemináriumokig. Az epizódszerű kitekintésekből pedig szépen kirajzolódik, hogy az egyes szakemberek és pedagógusok, hogyan értelmezik a Kodály-koncepciót, de az is kiderül, hogyan ápolják Kecskeméten a kodályi örökséget. Betekintést nyerhetünk továbbá a zeneszerző nevét viselő nagymúltú iskola és intézet életébe is. A másik kisfilm a Magyar népmesék rajzfilmsorozatról ad áttekintést. Az összeállításon végig vonuló szál bemutatja, hogyan változott a rajzfilmkészítés folyamata az idők során, mennyire népszerű a nyolc évadot megélt sorozat, és hogy lesz-e folytatása a nagysikerű Magyar népmeséknek. A mellékszálakból pedig kiderül, hogy az óvodások és a kisiskolások miért szeretik a népmeséket és mennyire ismerik a rajzfilmsorozatot. A Kecskemét szecessziós városmagját bemutató ismeretterjesztő kisfilm kerettörténetében egy tanárnő beszélget a diákjaival, akiknek tanulmányi sétát szervezett. Hogy felkeltse az érdeklődésüket, egy-egy érdekességet is megoszt a helyszínekről. A fiatalok egy művészettörténésszel körbejárva az egyes épületeket, megismerik azok múltját és jelenét, miközben az is kiderül, milyen ismertetőjegyei vannak a szecessziónak. Az angol felirattal is ellátott, nagyjából 20-30 perces ismeretterjesztő kisfilmek mindegyike egy-egy interjúfüzér, nincs bennük narráció, így minden információ a megszólalók közvetítésével derül ki, ugyanakkor minden filmben fontos szerep jut a gyermekeknek, fiataloknak.
– Kiknek a nevéhez kötődik a tényleges munka?
– A videókat egy négyfős csapat készítette, és az alapötlet koncepcióvá érlelése, csakúgy, mint a megvalósítás, közös munka eredménye. Az interjúkat Gál Orsolya, a felvételeket Fekete Péter Pál operatőr készítette, én a témaötleteket dolgoztam ki, férjem, Osztró Gábor pedig az utómunkáért és az arculatért felelt. Nem törekedtünk minden egyes apró részlet, tudnivaló átadására az egyes hungarikumok, nemzeti értékek kapcsán, inkább figyelem- és impressziókeltő célzattal készültek a munkák. A filmek zárásaként általában arra fókuszáltunk, hogy örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit hogyan őrzik napjainkban.
A Magyar népmesék sorozatról készült kisfilm megtekinthető itt:
https://www.youtube.com/watch?v=CO9OTNwHsMc&t=00m01s
T. T.
