Iskolai, óvodai közétkeztetés - 2015
Képgaléria
Második napja volt érvényben a rendelet, amikor a vs.hu felkeresett egy közétkeztető céget, amely azt kérte, hogy a nevét ne írják le. Az ebéd készítéséről lemaradtak ugyan, abba ugyanis már hajnal három-négy óra körül belekezdenek. Mutattak viszont az új szabályok alapján készült étlapot. Azon már precízen feltüntetik a leves és a rántott hús összetevőit, bár nem világos, mit tud kezdeni a diák azzal, hogy látja, mennyi fehérje van például a gulyáslevesben - tették fel a költői kérdést. Elmesélték azt is, mit kell másként csinálniuk a rendelet miatt.
Zsíros kenyeret például a jövőben nem lehet felszolgálni az óvodákban, általános iskolákban uzsonnaként. A közétkeztető szerint ez sajnálatos, mert a gyerekek általában szeretik, de a rendelethez alkalmazkodni kell. Viszont ha például egy kirándulásra az oktatási intézmény mégis zsíros kenyeret kér, arra a közétkeztető valószínűleg nem fog nemet mondani. A mindennapokban azonban zsír helyett például avokádókrém jut, ezt viszont az eddigi tapasztalatok alapján nem igazán kedvelik a gyerekek.
Tíznaponta kell majd hal is, de azért sincsenek igazán oda a kicsik, ahogy a tejet is inkább csak hidegen szeretik. Kakaót, tejeskávét és ivólevet ezután is lehet adni: csak a tejnél szabják meg, hogy nem lehet bele cukrot rakni, a kakaót viszont már tejkészítménynek tekinti a közétkeztető, amelynek cukrozása nem tilos. A magas zsírtartalom miatt szalámit sem adhatnak a jövőben, és a kenőmájas is kiesik, egyes májkrémek viszont az előírt zsírszázalék alatt lehetnek. A közétkeztetőnél azt mondták, a célokkal egyet tudnak érteni és eddig is sokszínű kiszolgálásra törekedtek. Most kötelezik őket arra, hogy egymást követő tíz élelmezési napon egy ételsor csak egyszer szerepeljen, de eddig sem adtak hetente pörköltet a diákoknak.
A rendelet még ősszel lépett volna hatályba, ez azért csúszott mostanáig, hogy a szolgáltatók jobban fel tudjanak készülni az átállásra. A legtöbben már eddig is az új szabályok szerint játszottak, amire például pályázatíráskor rá is kényszerültek. Az új szabályok betartása egyébként nem igazán működhet százszázalékosan, vélekedtek a közétkeztetőnél, jó esetben 95 százalékos eredményességgel lehet igazodni az előírtakhoz. Nem egyértelmű, mit lehet és mit nem, az előírások gyakran ellentmondanak egymásnak.
Kérdéses például, hogy mit értenek édesség alatt: a rendelet előírja, hogy önálló étkezésként nem adható. De mi számít önálló étkezésnek? – tette fel a kérdést az egyik közétkeztető cégnél dolgozó osztályvezető. Hiszen senki nem adott még önállóan ebédként túró rudit. Annak nevezhető-e a piskóta csokiöntettel, amely második fogás szokott lenni? A közétkeztető válasza: továbbra is adják majd, a gyakorlat pedig majd eldönti, mi életképes a szabályozásból. A szakácsok fantáziájának és az egészséges menüknek ugyanakkor a pénzügyi keret is sokszor határt szabott eddig, és most sem tudják, miként sikerül majd a megváltozott feltételekhez igazodni.
A Magyar Közétkeztetők Szövetségének elnöke, Dr. Tettinger Antal azt mondta a VS-nek, hogy szakmailag teljesen egyetért a rendelettel, az állam pedig komoly támogatást juttatott a közétkeztetésnek, idén az addigi 30-35 milliárd helyett immár hatvanmilliárdot kap az ágazat. Más kérdés, hogy a megkérdezett közétkeztető attól tart, hogy a pluszpénzből keveset lát, és a kelleténél kevesebb juthat a nyersanyagnormára, amely ráadásul az előírt változások miatt nagyobb lesz. Nem kizárt, hogy a gyerekek és szüleik a drágább étellel sem lesznek elégedettebbek. Az anyagnorma miatti aggodalmakkal Tettinger is egyetért. A szakember azt mondta, szerették volna, hogy a nyersanyagnorma egységes legyen, minden szolgáltatónak ugyanannyiba kerüljön, de ez nem lesz így.
Felmerül az is, hogy átfedés lesz a különböző programok között: mivel az előírt gyümölcsmennyiséget almával lehet a legbiztosabban teljesíteni, azzal feltehetőleg gyakran találkozni lehet majd a jövőben a menzán. Ugyanakkor léteznek iskolatej-, iskolaalma-programok is, ezeket összevonni pedig nem lehet, így meglehet, két forrásból is bőven kapnak gyümölcsöt az iskolák. A szolgáltató szerint ez sokszor odavezethet, hogy az alma egy része megmarad, a szemétben végzi, esetleg fociznak majd vele a gyerekek. Ami az iskolákat illeti: só- és cukortartó nem lehet a jövőben az asztalokon.
Egy megkérdezett iskolaigazgató, a veszprémi Deák Ferenc Általános Iskolát vezető Horváth Szilárd azt mondta, ők ezt már korábban bevezették. Náluk már régóta három fogás közül lehet választani, és figyelnek arra, hogy a választékban legyen egészséges étel. Az iskolatejből valóban szokott maradni, de nem vészesen sok. Szerinte fontosabb, hogy a program biztosítja minden diáknak, hogy egészséges ételhez, italhoz jusson. A szabályok értelmében tilos szénsavas vagy cukrozott üdítőt adni, az italként adott tej pedig nem tartalmazhat cukrot, de a teában is csak meghatározott mértékben lehet. Étkezések között a szükséges folyadék csapvíz, illetve ásványvíz lehet. Tejfölt és tejszínt csak ételkészítéshez használhatnak, bölcsődékben pedig nem adható bő zsiradékban sült étel.
Sótartalmú ételport, ételízesítő krémeket, pasztákat, leveskockát csak állományjavításra vagy ételízesítésre lehet használni. A 15 évnél fiatalabbak nem kaphatnak 23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítményt, és az idősebbeknél is 30 százalék a maximum. Egytől három és négytől hat év között a gyerekek nem kaphatnak sertés- és baromfizsírt. Állati eredetű fehérjeforrás kell minden főétkezésre, bölcsődékben az egyik kisétkezésre is. A napi bevitt sómennyiséget 2020-ig az előző évi mennyiséghez képest legalább 10 százalékkal csökkenteni kell. Egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezései során egy ételsor csak egyszer fordulhat elő. Az étlapokon fel kell tüntetni az étkezések energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalmát, valamint az allergén összetevőket.
A kormányzat közölte, hogy a bevezetés időszakában nem fog szankcionálni, azt reméli, a rendszer szereplői maguktól ráéreznek arra, hogy az új szabályok a gyerekek egészségét szolgálják.
