Búcsú dr. Marschalek Györgytől
"Tisztelt Főorvos Úr! Kedves Gyuri Bácsi! Tisztelt gyászoló gyülekezet!
A Kiskunfélegyháza Városi kórház – Rendelőintézet volt és jelenlegi dolgozói, közvetlen, belgyógyászati munkatársak, mély megrendüléssel állunk itt és tisztelettel, szeretettel emlékezünk Rád, valamint a sok-sok együtt töltött felejthetetlen napokra, évekre, évtizedekre. Még felfogni is nehéz, hogy Te, aki évtizedeken keresztül sok ezer betegen segítettél, gyógyítottad a testet és lelket, nem tudtál győzni a végső küzdelemben és el kell, hogy engedjünk örökre.
A mai napon egy olyan nagyszerű embertől, orvoskollégától, dr. Marschalek György főorvos úrtól veszünk végső búcsút, aki egész pályafutása alatt meghatározó, mondhatni ikonikus egyénisége volt a Kiskunfélegyháza és környéke intézeti betegellátásának.
Kezdőorvosként 1959-ben – az akkori szintnek megfelelően – még nem várta Marschalek doktort nagy hagyományokkal rendelkező kórházi környezet, ígéretes, nagy anyagi lehetőség. Mindenért éjjelt nappallá téve kellett megdolgoznia, egy fonendoszkóp és egy vérnyomásmérő volt minden ékszere, az is intézeti. A tehetsége, a tudás iránti elkötelezettsége, a betegek szeretete, a munkatársak segítsége és segítése a legkiválóbb orvosok, belgyógyászok, kardiológusok társadalmába emelte. A kezdeti szerény diagnosztikus és terápiás lehetőségek az idő során megváltoztak, városi kórházi szinten, de még országosan is, modern intézeti környezetben, biztonságosan dolgozhatott Marschalek főorvos úr.
Magas fokon ismerte és művelte az orvosi hivatást, de talán a legnagyobb erénye a határtalan nyugalma, empátia készsége, betegszeretete. Ez az, amit megtanulni nagyon nehéz, talán nem is lehet, valószínűleg a titok a génekben rejlik és ezzel Ő, Marschalek főorvos úr – ilyen szinten – egyedülállóan rendelkezett.
Orvosi esküjéhez egész életében hű maradt, segített másokon, megszüntette a szenvedést, mindig többet adott, mint kapott, a világot egy jobb helyként hagyta örökül, annál amilyennek találta.
Úgy gondoljuk, hogy a Főorvos Úr hitvallása az az ókori bölcsesség lehetett, mely szerint „az élet értelme a tudás legmagasabb szintjének megszerzésében rejlik, amelyből minden jó és igazságos dolog haszna és értéke származik”.
Orvosi, belgyógyászati, kardiológiai munkássága értékteremtő volt, valamennyi belgyógyászaton, kardiológián dolgozó kolléga tőle tanulta meg a kezdeti lépéseket és vitte tovább a fáklyát, mely még mindig lobog.
Tisztelt Főorvos Úr! Kedves Gyuri Bácsi! Nyugodj Békében! Hozzátartozók fogadják együttérzésünket.
A belgyógyászat orvosai és munkatársai nevében
dr. Nyúzó Bálint"