Zenével, tánccal, prózával ünnepelte Félegyháza a kultúrát
Képgaléria
Kölcsey Ferenc kéziratának tanúsága szerint 192 esztendeje, 1824. január 22-én készült el a vers, amely Magyarország Himnusza lett. A költő legnagyobb hatású versét mintegy 30 nyelvre fordították le, s miután Erkel Ferenc 1844-ben megzenésítette, nemzeti imádsággá vált. A mű 1989-ben jogszabályi védelem alá került, ekkor az alkotmány szövegének része lett. Ettől az évtől ünnepeljük e napon a magyar kultúrát, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek. Erősítsük nemzeti tudatunkat, továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
A magyar kultúra napja alkalmából a város önkormányzata, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ, valamint a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület rendezett ünnepséget, amellyel egyben a közművelődésben dolgozókat is köszöntötték.
Bodor Lili és Tóth Mónika, a Kiskunfélegyházi Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek klarinétjátéka után (felkészítő pedagógusuk Benedek Tein Edina) Csányi József polgármester mondott ünnepi köszöntőt. Szavai szerint a kultúrát fenyegető egyetlen valódi veszély, ha nem érdeklődünk iránta.
– Minden nemzet életében vannak jelentősebb ünnepnapok, amikor a mindennapi sürgető dolgainkat hátra hagyjuk, és felöltöztetjük szívünket, lelkünket, hogy fejet hajtsunk azok előtt, akik valami nagyot alkottak – mondta a polgármester, aki a Himnuszról, mint imádságról beszélt, amely „megvédi napjainkat, kultúránkat, összetartozásunkat, az élet versenyein aratott győzelmeinket és versengéseinket”.
Ezt követően a Széljáró Balladás együttes második, Pásztorlélek című lemezének anyagából adott elő válogatást, és teremtett nagyszerű hangulatot. A sokáig „Vas László és Barátai”-ként ismert zenész csapat 2010 óta új névvel aratja sikereit. Repertoárjukban saját szerzemények, népi és klasszikus irodalmi alkotások megzenésítése szerepel egyéni stílusban, a hagyományosat az újjal ötvözve. Előadásuk beszédes példája volt annak a helyi értékekből táplálkozó, helyi emberek által éltetett kultúrának, amit valójában ez a nap is ünnepel.
– A kultúra napja méltó alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Ezért határozott intézményünk vezetése úgy, hogy a művelődési központ termeit olyan személyekről nevezzük el, akik munkásságuk alatt sokat tettek városunk kulturális életéért, komoly szakmai sikerekkel öregbítve Félegyháza hírét – jelentette be Kállainé Vereb Mária, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója.
A művelődési központ termei mostantól Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus, Szántó Piroska festő, grafikus, író, érdemes és kiváló művész, Fekete János pedagógus, helytörténész, dr. Mezősi Károly tanár, történész, irodalomtörténész, Kalmár Józsefné Fazekas Anna donátor, Holló László Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművész, Haubner Károly dalköltő, karmester és énektanár, Solti Károly énekművész, Boczonádi Szabó Imre énekművész, méhész, Wesel Hugó fotográfus, Molnár László színész, pedagógus, színikritikus nevét viselik.
Az ünnepi műsort a Móra Gimnázium Mozgásszínháza zárta. A fiatalok a tánc, az ének és a próza eszköztárát használva varázsolták el a közönséget, és arattak megérdemelt hangos sikert.
Tóth Timea
Fotó: Kürti László
