Kik seprik majd a kéményeket?
Egy, a napokban megjelent törvénytervezet szerint novembertől az önkormányzatoktól a katasztrófavédelem venné át a kéményseprési közszolgáltatást. A katasztrófavédelem a magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanoknál, illetve a cégjegyzékbe be nem jegyzett egyéb ingatlanoknál végezné ezt a szolgáltatást. A tervezet indoklása szerint a jelenlegi helyzet - amikor az önkormányzatok feladata ennek a szolgáltatásnak a megszervezése - az ellátásban bizonytalansággal jár, ami életveszélyes helyzeteket okozhat. Ezért a lakosság részére a kéményseprő-ipari szolgáltatást közfeladatként - a szakmai érintettség miatt - a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek indokolt a jövőben biztosítania. A kémények ellenőrzését és tisztítását a törvénytervezet szerint ingyen kell elvégezni.
Közmunkások a háztetőkön?
A Belügyminisztérium a tervezetről a Népszabadságnak azt mondta: a magánlakások kötelező felülvizsgálatát egy megalapítás előtt álló, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) alá tartozó szerv hajtaná végre, a jelenleg meglévő kéményseprőcégek pedig a lakosságon kívüli körhöz szállnának ki. Ennek kapcsán korábban felmerült: ha a meglévő cégektől addig nem szerződik át hozzájuk kellő számú kéményseprő, akkor a teendőket tűzoltókkal vagy akár közmunkásokkal is elvégeztethetik.
- Ha a törvény hatályba lép, a szolgáltatás ellátása veszélybe kerül - mondja Dongó József, a Bács-Kiskun megye nagy részén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében a kéményseprő-ipari szolgáltatásokat végző Filantrop Kft. vezetője.
Dongó meglátását osztja a szakma is. A Filantrop vezetője szerint a létrejövő „szervhez” egyelőre ismeretlen körülmények között átkerülő kéményseprők feltehetően nem lesznek érdekeltek a munkavégzésben, a szolgáltatóknál megmaradó, valószínűen magasabban kvalifikált, képzettebb dolgozók viszont nem fogják tudni a nem lakáscélú ingatlanok kéményeinek ellenőrzéséből fenntartani a szolgáltatást. Dongó József szerint a törvénytervezet sok szakmai problémát is felvet: eltörlik a tartalék kémény fogalmát, amely ellenőrzésének elmaradása akár életveszélyt is jelenthet. A társasházak esetén a tulajdonosi összetétel vegyes, sok esetben irodák, cégek is működnek lakóingatlanokban, így ezek a kémények ellenőrzésének felelőse értelmezhetetlen - fűzi hozzá.
Milliárdokba kerül az ingyenesség
- Az ingyenesség gondolatával sem értek egyet, mert maga a szó az hangzatosnak tűnik, de azt látni kell, hogy a tervezet szerinti rendszer kialakítása első évben minimum 10 milliárd forint állami költségvetési forrást igényel, majd évente 5-6 milliárd forintot. Ez mellett a munkavállalók száma valószínűsíthetően csökkenne, a vállalkozások beszállítói körei is zsugorodnának, amelyek újabb közvetett állami kiadásokat generálnak. Az így felmerülő költségeket máshonnan kell elvenni, azt közvetve a lakosságnak kell megfizetni, holott ezek a pénzek fordíthatóak lennének például az egészségügy fejlesztésére is - fejti ki Dongó József, aki hozzáfűzi: ma egy szilárd tüzelésű kémény ellenőrzési, tisztítási díja 2134 forint. A kéménytípusonkénti súlyozott átlagár a Filantrop ellátási területén 2146 forint. Ebben a díjban az egész évben rendelkezésre állás, a szaktanácsadás, a kémény és az összekötő elem ellenőrzése, tisztítása, a 4 évenkénti műszaki felülvizsgálat, az égéstermék szén-monoxid tartalmának és a levegő-utánpótlás megfelelőségének az ellenőrzése is benne van.
A szakmának van más javaslata
- A működésünkkel kapcsolatban az ügyfelek körülbelül 0,1 százaléka élt panasszal az elmúlt években, de legtöbb panaszosunk nem a díj mértékét teszi szóvá. Egy éves kéményseprő ellenőrzés díja kettő doboz jobb minőségű cigaretta árával egyenlő. Azt gondolom, hogy a szolgáltatás igénybevételének fegyelme nem az ingyenességen múlik, hanem a növekvő minőségű szolgáltatásban látom a lakosság kéményseprő-ipari tevékenységhez való hozzáállásának javulását. Azt, hogy az emberek igényeinek megfeleljünk, csak akkor tudjuk teljesíteni, ha sikerül visszanyerni a szolgáltatást igénybevevők bizalmát, ha sikerül megértetnünk az emberekkel, hogy a kéményseprő a családok biztonságáért tevékenykedik. Ehhez a megfelelő teljesítményt, magas szakmai színvonalat, elvárható alapos munkát kell végeznünk. Ennek megteremtéséhez nem alternatíva a Katasztrófavédelemhez való beszervezés.
A törvénytervezethez tett javaslatunkat eljuttattuk Bács-Kiskun Megye döntéshozóihoz is. Ebben a közműszolgáltató mintájára létrejövő nonprofit kéményseprő-ipari holding létrehozását vázoltuk fel, amelyhez - a hulladékszállításhoz hasonlatosan - a kötelező jelleggel előírt önkormányzati, vagy állami tulajdonnal bíró szolgáltató cégek csatlakoznak. A központosított beszerzésekkel, egységes koordinációval, a költségek csökkenthetőek lennének. Ennek révén biztosítható lenne a rezsicsökkentés során elvárt tartósan alacsony szolgáltatási díj úgy, hogy közben javulna a szolgáltatás színvonala és mindeközben nem lenne szükséges állami költségvetési forrás hozzáadása. Így hosszútávon fenntartható a szolgáltatás; átlátható gazdálkodás valósul meg; a magán-, önkormányzati- és állami tulajdonú vállalatok nagyrészt fennmaradnak; az átállással járó problémák nem jelentkeznek; nem kell új szervezetet felállítani (eszközök, nagy értékű műszerek, számítástechnika, hardverek, szoftverek, öltözők, fürdők, ügyfélszolgálatok stb.).
Továbbá nem várható munkaerő elvándorlás, így az új munkaerő kiképzésének költségei sem terhelnék a költségvetést. A megkötött közszolgáltatói szerződések is kifuttathatóak, így nem sérülnek a közbeszerzések, nem indulnak perek. Az átlátható, kiszámítható munkaerőigény miatt nappali szakmunkásképzés, vagy felnőttképzés keretében a duális képzés is megvalósíthatóvá válik. A munkavégzés során egységes minőség- és vállalatirányítási rendszer vezethető be, amellyel a szolgáltatás színvonala javulhat - vázolja a szakma számára is elfogadhatónak tűnő alternatívát Dongó József.
A kétszázhatvan éves szakma megszűnik?
- A tervezetként megjelent törvényt „a kéményseprő-ipari tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása érdekében, és a kéményseprő-ipari tevékenység feltételeinek megteremtése céljából” kívánják megalkotni. Véleményem szerint pontosan a zavartalan ellátás sérül, amennyiben év közben, előre nem egyeztetve a törvénytervezetben foglaltak szerint átszervezik a kéményseprő ipart. Azt a szakmát, amely 260 éve működik Magyarországon. Amennyiben a törvény ebben a formájában hatályba lép, az azt jelenti, hogy a hagyományos értelemben vett kéményseprő-ipar megszűnik - fűzi hozzá a szakember.
Akár másfélmillió is lehet a betanítás
A Filantrop Kft. többségében állami, kisebb mértékben önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit közműszolgáltató. Az 1949-ben alapított cég Bács-Kiskun Megyében 83 településen lát el kéményseprő-ipari közszolgáltatói feladatokat. 2014. november 3-tól Jász-Nagykun-Szolnok Megye teljes területén, kijelölt közszolgáltatóként 78 településen végeznek munkát. 161 településen, 400 ezer darab kémény tartozik ellenőrzési kötelezettségük alá, amelynek több mint 90 százaléka lakossági ügyfél. A tervezet szerint novembertől ez kerülne át a létrehozandó „szervhez”. Dongó József szerint az átállással a jelenlegi munkavállalóik sorsa bizonytalanná válna, mert nem ismert, hogy hány szakember kerülne át a Katasztrófavédelemhez, milyen jogi státuszba kerülnének, mennyi bérért. Az új szakmunkások kiképzése, betanítása a minimum 1000 órás képzés révén igen költséges. A képzés díja 300-500 ezer forint, a betanítás idején önállóan munkát nem tud végezni azaz, a 3-6 hónapos munkabérkiadást is hozzászámolva 1 millió forint fölötti összegbe kerül egy új kéményseprő szakmunkás kiképzése. Ezután az eszközökkel való felszerelése is, műszerezettségtől függően, 500-800 ezer forint - számolta ki kérésünkre a Filantrop vezetője.
A rezsicsökkentés terhét is nyögik
2013 év elejétől „a magyar családok védelme és támogatása érdekében”, a multinacionális, külföldi tulajdonú áram és földgáz szolgáltató vállalatok extraprofitja ellenében életbe lépő 10 százalékos rezsicsökkentési célkitűzés folyamába a 2013. május 28-i Kormányhatározat alapján a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kis- és közepes gazdasági társaságai is bekerültek. Ez a döntés a kizárólag magyar, állami, önkormányzati és magántulajdonban lévő kis-és közepes gazdasági társaságokként működő kéményseprő-ipari közszolgáltatóknál 10-45 százalékos díjmérséklést jelentett. Az országos átlag 30 százalék. A cégek visszaálltak a 10 évvel ezelőtti árszintjükre. Az egyéb szolgáltatóktól eltérően a rezsicsökkentés a kéményseprő-ipar esetében érintette a lakossági kéményhasználókon felül a közületi kéményhasználókat is, dupla terhet róva a szolgáltatókra. Már ezután több magán- és önkormányzati tulajdonú cég megszűnt, átalakult, illetve kapott díjkompenzációt.
Az elmúlt két évben további jogszabályváltozások teremtettek bizonytalan helyzetet a kéményseprő szakma számára. A jogszabály tervezet híre a lakosság körében is bizonytalanságot eredményezhet, éppen ezért Dongó József azt mondja: fontos, hogy bármilyen változás is lép életbe a kéményseprő-ipari közszolgáltatásban a jövőben, addig a Filantrop Kft. a jelenleg érvényes jogszabályok alapján köteles végezni a közszolgáltatást. Ez azt is jelenti, hogy a lakosságnak is törvényi kötelezettsége a szolgáltatás elvégzését segíteni, az azért járó díjat megfizetni.
