Közélet 2015. február 15. 14:00 Forrás: Petőfi Népe

Vidékiek döntsenek a vidékfejlesztésről!

Vidékiek döntsenek a vidékfejlesztésről!
Bács-Kiskunban él az ország lakosságának az öt százaléka, azonban a hazai agrár GDP húsz százalékát a megyében állítják elő. Részben emiatt is döntött a kormány arról, hogy Kecskemétre helyezi az Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárságot a fővárosból. A szervezet vezetőjével Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárral Barta Zsolt beszélgetett.


- Az internet világában szinte megváltozott a tér és az idő jelentősége. Nem mindegy, hogy Budapesten vagy éppen Kecskeméten dolgozik egy államtitkárság?

- Szerintem egyáltalán nem mindegy. A kormány a közigazgatás központi jellegét oldani kívánja. A vidéki, nagy potenciállal rendelkező városokat regionális központtá kívánja fejleszteni. Ebbe a folyamatba illeszkedik az államtitkárság Kecskemétre költözése is. A decentralizációs folyamat első fecskéje a mi hivatalunk. Való igaz, hogy az internet világában nagyon sok ügyet el lehet intézni a weben, de nálunk nem elsősorban ügyintézés, hanem döntéshozatal történik. Fontos, hogy vidéki résztvevői is legyenek ennek a folyamatnak. A kollégák több mint kétharmada ma már vidéki, akik ezzel a szemlélettel hozzák majd a döntéseket - mondta Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
 

- Hány munkatársa lesz az államtitkárságnak miután minden beosztást betöltenek?

- A szervezet 110 státusszal rendelkezik. Január 5-én 65-en kezdtük a munkát, ma mintegy nyolcvanan dolgozunk, közülük nagyjából huszonöten ingáznak a fővárosból. Újabb tizenhat helyre jelentettünk meg álláshirdetéseket, amelyek a közszféra állásportálján mindenki számára elérhetőek. Elsősorban Kecskemétről és a környékről keresünk munkatársakat. A vidéki munkatársak közül van, aki Gödöllőről vagy akár Szegedről jár dolgozni. Magam is nyársapáti származású vagyok, habár januártól Kecskeméten élek. Számunkra, vidékieknek az ingázás nem újszerű. Arról nem is beszélve, hogy a Budapesten belül történő utazás, tömegközlekedés gyakran akár több időt vesz igénybe, mint amikor a fővárosból Kecskemétre utazunk.
 

- A jelenlegi agrártermelési szerkezet nagybirtok jellegű, mely nem munkahelyteremtésre alkalmas, hanem alapvetően munkaerő kibocsátó. Történik változás?

- Gyakori, hogy egy-egy falu földterületeit egy-két nagyobb gazdálkodó foglalja el, amely nem feltétlenül munkahelyteremtő. Mi ezen változtatunk. A mikro-, kis-, és középvállalkozások felé nyitunk. Olyan ágazatokat támogatunk, amelyek munkahelyeket teremtenek, gondolok itt az állattenyésztésre, zöldség- és gyümölcstermesztésre, az élelmiszeriparra vagy akár az erdőgazdálkodásra. A kormány politikájában a támogatás 80 százalékát a kis-, és középvállalkozásoknak, a 20 százalékot pedig a nagy birtokoknak juttatja majd.
 

- Ön mely ágazatot támogatja?

- Ha rajtam múlna, én a kertészetet támogatnám leginkább. Illetve az ehhez kapcsolódó feldolgozóipart. Azaz ne csak szezonális munkát biztosítson a szektor az embereknek, hanem folyamatos pénzkereseti lehetőséget.
 

- Az önök adatai szerint mekkora lehet a klasszikus családi vállalkozások száma?

- Különféle statisztikák léteznek, különféle számítási módokkal. Azok a regisztrált gazdálkodók, akik az Európai Uniótól területalapú támogatást igényeltek, azok száma 180 ezer körül mozog. De vannak olyan őstermelők, akik nem igényeltek támogatást. Az agrárkamarának például 350 ezer tagja van.
 

- Bács-Kiskunról mit lehet tudni?

- A regisztrált családi gazdaságok száma körülbelül 1800. A kamara megyei taglétszáma pedig 37 ezer fő. A kamara összlétszámának a 10 százaléka a megyében termel. Ami azonban nagyon érdekes: az ország agrártermelésének a 20 százalékát a megyei termelők állítják elő.
 

- A megye az ország lakosságának az 5 százalékát adja, és az agrár GDP 20 százalékát. Ekkora lenne Bács-Kiskun agrárpotenciálja?

- Nem véletlenül költözött Kecskemétre az államtitkárság. A megye olyan adottságokkal, történelmi múlttal és fejlődő jelennel rendelkezik, amely követendő példa más térségek számára. Talán ennek is köszönhető, hogy a megyei agrárvállalkozások sikeresebbek a pályázatok területén, mint más megyék. Olyan ágazatokat fejlesztenek, melyeket mi is támogatunk a jövőben. Állattenyésztés, zöldség-, és gyümölcstermesztés, élelmiszeripar.
 

- Önnek mekkora szerepe volt abban, hogy most Kecskeméten beszélgethetünk?

- A véleményemet megkérdezték és én támogattam az elképzelést, kizárólag az előbb említett okok és nem más miatt.
 

- Tavaly novemberben nyilatkozta, hogy az 1500 milliárd forintos vidékfejlesztési keretet az év végéig sikerül lehívni. Most hol tart ez a folyamat?

- A 2007-13-as időszak fejlesztési forrásait teljes mértékben lekötöttük. Egy programmódosítást hajtottunk végre, annak érdekében, hogy azokkal a források, amelyek rendelkezésre állnak, meg tudjuk finanszírozni azokat az intézkedéseket, amelyekre nem volt elég pénz. A 2009-es esztendőben az akkori kormány úgy hirdette meg az agrár-környezetgazdálkodási programot, hogy annak nem volt meg a pénzügyi fedezete. Ez azt jelenti, hogy a 2014–2015-ös kifizetést vagy a régiből vagy az újból csoportosítjuk át. Mi úgy döntöttünk, hogy a maradványforrásokból finanszíroztuk a tavalyi AKG-t. Erre Brüsszelben egy programmódosítás keretében engedélyt kértünk. Egyéb programok finanszírozása is megfelelő ütemben halad.
 

- Ön közgazdasági egyetemi diplomával rendelkezik. A General Electric nagyvállalatnál kezdte a pályafutását, majd a Flextronicsnál folytatta a munkáját. Miért adta fel a jó karrier lehetőségét egy nyársapáti alpolgármesteri posztért?

- Volt alpolgármesterként két cikluson át, 2006-2014 között tiszteletdíj nélkül dolgoztam, tehát nem ez volt a motiváció 2002-ben, amikor is hazaköltöztem. És bár szép dolog a fix fizetés, a sötét öltöny és a menedzseri beosztás, én a családi birtok vezetésébe akartam beletanulni. Azt a fajta életet, amit édesapámmal együtt éltem meg, nem tudtam feladni. Az államtitkárság egy állapot, ha nem leszek kormányzati vezető, akkor a családi gazdaság munkájába kapcsolódom be újra.
 

- Ingázik?

- Kecskeméten élek. Már 2010-től Budapesten éltem, minden egyes munkám a fővárosi léthez kötött. Látva a munkámmal járó kötelezettséget döntöttem úgy, hogy Kecskemétre költözöm - mondta végül Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

 

Kis Miklós Zsolt
 

Tanulmányok:

2001-2003 Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Bank és Pénzintézetek szakirány, okl. közgazdász (MSC)

1997-2001 Budapesti Gazdasági Főiskola Külker. Főiskolai Kar, Logisztika szakirány, közgazdász (BA) Felsőfokú nyelvvizsgák angol és német nyelvekből
 

Munkahelyek:

2014- től a Minisztelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

2013. 03. 28. – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke

2012-2013 Magyar Agrárkamara kabinetfőnöke

2002 – családi gazdaság tagja, egyéni vállalkozó

2001-2002 General Electric, supply chain elemző

2000-2001 Flextronics International, beszerző
 

Tisztségek:

2013 – COPA-COGECA alelnöke

2010-2014 – Pesti megyei Közgyűlés tagja, a Területfejlesztési Bizottság elnöke

2006-2014 - Nyársapát alpolgármestere
 

Időtöltés:

Zenei mindenevő, Chopin noktürnjeit kedveli, a klasszikus darabok és a könnyű zene mellett. Könyv: legutóbb Sándor Anikó: El Camino - Az út, ami hazavisz című könyvét olvasta. Sport: futball, Fradi a kedvenc csapat. Film: Steven Spielberg alkotásai. Bor: a vörös bor - A megyei borászatokkal most ismerkedik.


 

Kövessen minket a Facebookon is!