Rajzani fognak a kártevők a földeken
A Duna-Tisza közén szántóműveléssel foglalkozó termesztők helyenként jelentős termőterületek parlagon hagyásával, illetve az ősziek pusztulásával is számolnak idén. Mindezek tetejébe várhatóan több lesz a növényvédelmi költségük és a gazdálkodás adminisztrációs feladataiból is többet rak vállukra az agrártárca-hangzott el egy törteli gazdatalálkozón.
Bács-Kiskun és Pest megye laposan fekvő területeit elfoglalta a víz. Ilyen helyeken jelenleg lehetetlen mezőgazdasági művelésbe vonni a termőföldeket. Foltokban víz alá kerültek az őszi kalászosok, a repce. Az utóbbi hetek esőzései annyi átáztatták, a belvíztől amúgy megkímélt földeket is, hogy szinte sehol sem lehet dolgozni a gépekkel. Nagy baj származik abból, ha nem száradnak fel hamarosan a talajok, mert idén is korábban kell elkezdeni a növényvédelmet. Sok gazdálkodó azonban nincs arra felkészülve, hogy hektáronként akár 8-10 ezer forinttal több költséggel lásson a tél végi, tavaszi munkákhoz-számoltak be a kilátásokról a fórum résztvevői.
- Legalább két hétig tartó mínusz 10 fokos hidegekkel a hátunk mögött remélhetnénk a növényi kártevők jelentős megritkulását. Ilyen időjárás nem volt és már nem is valószínű a beköszönte, ezért számítanunk kell a kórokozók, rovarok inváziójára. Például repcében az ormányos, kalászosokban a helmintosporium, a rozsdagombák okozhatnak bajt. Ezek a gombák tavaly is erősen fertőztek és ahol elmulasztották az ellenük való védekezést, a növénypusztulás elérte néhol a 60-70 százalékot. A kellő időben, megfelelő vegyszerekkel kezelt növényállományban elkerülhető a súlyosabb kártétel. A belvíz szerencsére kevesebb problémát okoz Homokhátságon, szemben Jászsággal. A víznek annyi haszna van, hogy megritkítja a pocok populációt. Ez a rágcsáló tavaly helyenként jelentősen elszaporodott, járatai fölött pusztultak a növények - mondta el Pesti Gábor növényvédelmi mérnök.
Fotó: illusztráció
