Titkok a levéltárban
Képgaléria
- A legkorábbi iratanyagok 1743-ból, a város újratelepülésének idejéből származnak, de a kiskun kapitány jegyzőkönyvében 1739-es bejegyzéseket is találhatunk. A levéltárunk őrzi Félegyháza önkormányzatiságának dokumentumait a főbíró által vezetett tanács jegyzőkönyveitől (1743-1871) kezdve a polgármesteri hivatal (1872-1949) iratain át az 1950 utáni tanácsi anyagok egész soráig. A feudális korból különböző összeírások, a redemptióval kapcsolatos dokumentumok, végrendeletek, földbirtokívek, határmegállapítások a legfontosabbak, a 19. századból jelentősek a közgyűlési jegyzőkönyvek, katonai iratok, a gimnázium irategyüttese. A város anyaga mellett a főszolgabíró által vezetett kiskunfélegyházi járás (1873-1949) okmányai is ide kerültek, továbbá megtalálhatók itt a városi intézmények - például az iskolák -, valamint a céhek, az Ipartestület és a rendőrség bizonyos aktái. Az egyesületek – például az Agarász- és Vadászegylet, a Daloskör, a Katolikus Lányok Egylete, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület - dokumentumai mellett itt lett elhelyezve Fekete János helytörténeti kutató irathagyatéka is. A kb. 4500 kötetes szakkönyvtárunk mellett gazdag az archív sajtógyűjteményünk is, őrizzük a Félegyházi Közlöny példányait 1905-től gyakorlatilag napjainkig, de a legkorábbi helyi újságunk 1882-ből származik - sorolja a levéltáros olyan mély tisztelettel a hangjában, ami megérinti a látogatót.
A késő délelőtti nap tompán világítja meg a mennyezetig érő polcokkal teli helyiséget. Odabent az a semmi mással össze nem téveszthető illat leng körül minket, amit a dédmamától örökölt, megsárgult lapú gyermekkori mesekönyvemből ismerek. Ónodi Márta otthonosan mozog a sajátos világban, biztos kézzel nyúl a látogatót magával ragadó darabokért. Iskolai évkönyvek, plakátok, okiratok, térképek, tervrajzok idézik az évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtti Félegyháza hétköz- és ünnepnapjait.
- Ez itt az egyik büszkeségünk - tartja elém Márta a Kiskun Kapitány 1743-tól vezetett, kézzel írott, bőrkötéses jegyzőkönyvét. Együtt olvassuk, értelmezzük a sorokat. Neki már rutinosan megy. Az én szemem csak nem akar hozzászokni a cirádás betűkhöz és a 270 évvel ezelőtti nyelvezethez. Ennek ellenére az emberöltőkkel ezelőtt papírra rótt sorok varázslata megérint. Nem kevésbé a korabeli plakát hangulata, amely közegészségügyi okokból szigorúan tiltja a pocsolyajég használatát a jégszekrényekben, vagy a Haubner Károly által szerzett Csikós nóta kézzel írott, gazdag illusztrációval is ellátott kottája.
- A levéltár a múzeum és a könyvtár testvérintézménye. Ugyanolyan közgyűjteményi intézmény, ám a tudományos és közművelődési tevékenység mellett közigazgatási feladatokat is ellát. Feltárjuk, rendszerezzük és kutathatóvá tesszük az itt őrzött iratanyagot, segítjük és kiszolgáljuk a hozzánk forduló kutatókat, akik leggyakrabban szakdolgozati témával, vagy családkutatással keresnek fel bennünket. A levéltárban őrzött anyag kutatásának lehetősége nélkül nem születhetett volna meg számos, kisebb vagy nagyobb szabású helytörténeti tárgyú könyv (pl. a közelmúltban megjelent, a város két katolikus templomának történetét feldolgozó mű), vagy forrásközlés (pl. Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez). A nálunk lévő iratokból gyakran szolgáltatunk adatot a levéltárhoz forduló ügyfeleknek, illetve a polgármesteri hivatal illetékeseinek, legyen szó építési tervrajzról, kárpótlási igényről, vagy munkaviszony igazolásról. A közművelődésbe is egyre hatékonyabban kapcsolódunk be: évek óta részt veszünk a városi helyismereti vetélkedő feladatainak összeállításában, társintézményeinkkel közösen kiállításokat szervezünk, iskolai és felnőtt csoportokat fogadunk és számukra különböző foglalkozásokat rendezünk; tudományos vagy ismeretterjesztő előadásokat tartunk.
- Milyen iratok kerülnek be a levéltárba?
- Gyakorlatilag előbb vagy utóbb minden közirat, aminek maradandó történeti értéke van - mondja Ónodi Márta, és abban megegyezünk, hogy ennek a definíciónak merőben más jelentést tulajdonít a levéltáros, mint minden más halandó…
T. T.
