Önmagunkért is tehetünk szép dolgokat
– Mi az oka annak, hogy az év vége közeledtével, különösen pedig karácsony
napjaiban a szokásosnál is érzékenyebbek az emberek?
– A karácsony egyfajta tükör. Ha „belenézünk”, láthatjuk, hogy most hol tartunk. Van, aki elégedett a „látottakkal”, és van, akinek nehezebb a kapott „kép”. Mindezek mellett fokozottabb érzékenységet az is okozhat, hogy minden felgyorsult. Nagyobb például a tömeg az áruházakban, kapkodnak az emberek, és igyekeznek mindent belezsúfolni az ünnepekbe. Egyre erősebb talán az a társadalmi elvárás is, hogy hogyan „kell” egy családi karácsonynak kinéznie!
– Tapasztalatai szerint mi a legfontosabb üzenete a ma emberéhez a
karácsonynak?
– A meghittségre, a megtartó kapcsolatokra tudatosan érdemes figyelmet fordítani. Így az év minden napján megélhetővé válhat a szeretet. Ha ez azonban 364 napon keresztül kimarad, akkor december 24-e üressé válhat... A legfontosabb üzenet nekem az, hogy szeressek, tegyem a dolgom, és hogy jó érzés az ünnepekre készülődni, valamint együtt lenni! Egyesek a karácsonyfa mellett Bethlehem „illatát” és fényét is megtalálják.
– Mit tanácsol azoknak, akik egyedül, magányosan töltik az ünnepet?
– Ha tehetik, kapcsolódjanak bele valamilyen városi, vagy egyházi programba. Ha pedig van rá módjuk, nyissanak bárki felé, írjanak emailt, telefonáljanak, süssenek a szomszédnak egy tálca sütit, vagy éppen ajánlják fel a segítségüket valakinek. Aki egyedül marad, attól még érezheti jól magát a bőrében – önmagáért is tehet szép dolgokat. Fontos, hogy az év bármelyik időszakában legyenek örömforrásaink, és hogy azok felépítésért és működtetéséért aktívan megtegye az ember a maga részét. Felelősek vagyunk tehát a magunk boldogságáért, vagy éppen boldogtalanságáért! Tudom, hogy ezt nehéz elfogadni, de attól még van benne igazság...
– Mi az, amit meríthetünk, és "magunkkal vihetünk" a következő esztendő
kihívásai közepette az előttünk álló időszak megélt élményeiből?
– Időnként érdemes a céljainkat átgondolni. Miért élek? Mit akarok? Mik a prioritásaim? Ha a céljaink megvannak, akkor merülhet csak fel a következő kérdés: a felnőttségemből fakadóan mit tehetek meg értük? A múlt bukásaiból pedig tanulhatunk, leszűrhetjük a tanúságait, ugyanakkor életünk jól működő részeit még jobban megerősíthetjük. Azt nagyon fontos látni, hogy az életünk döntések láncolata, és ha teszek olyan lépéseket, amelyek egy elégedett élet felé „döntik” az életemet, akkor az be is fog következni! Legyen úgy!
