Épül a Herman Ottó emlékmű
Az emlékművet Bozóki István kőfaragó mester, szobrász készíti. A posztamens anyaga durván, ívesen faragott süttői mészkő, fő nézetén fekete gránitbetétezéssel, melyen Herman Ottó gravírozott portréja található. Íves felületén idézettel és évszám megjelöléssel.
E posztamensen foglal helyet a római travertin mészkőből kivágott stilizált „madarak” térplasztika, antikolt felületképzéssel. A posztamens méretei: hosszúsága: 85 cm, szélessége: 30 cm, magassága 35 cm. A madarak térplasztika magassága 90-100 cm. Az elhelyezés során fontos szempont, a térplasztika kiemelése a kiválasztott burkolat megemelésével.
Herman Ottó: „Nem volt diplomája, de önszorgalmának köszönhetően korának egyik jelentős természettudósa és a kiegyezés utáni magyar politikai élet fontos közszereplője. Újságíróként és országgyűlési képviselőként a polgári haladás útján járt és Kossuth Lajos eszmei világát követte. Az autodidakta tudós gyűjtőmunkái mellett rengeteget tanult és eredményeit rendszeresen közzétette. Talán legnépszerűbb műve A madarak hasznáról és káráról című könyv, amely rövid idő alatt több kiadást is megért. Termékeny természetrajzi írói munkássága mellett, mint tudományszervező is jeleskedett, hiszen 1877-ben alapította és tíz évig szerkesztette a Természettudományi Füzeteket, továbbá 1893-ban alapította és haláláig szerkesztette a ma is megjelenő Aquila madártani folyóiratot. A Magyar Ornitológiai Központ alapító igazgatója, a Magyar Néprajzi Társaság alapító tagja, majd később elnöke. A természettudomány érdekében végzett munkássága elismerésre méltó, politikusi tevékenysége jelentős és mindezek mellett az igényes ismeretterjesztés egyik magyarországi megteremtője volt.” (forrás: Wikipédia)
s-r