Kultúra 2014. március 3. 21:37

Évadnyitó kiállítás- a „Kultúrházak éjjel-nappal” program keretében

Képgaléria
Évadnyitó kiállítás- a „Kultúrházak éjjel-nappal” program keretében
Néha a véletlen a legjobb rendező amint ezt a Művelődési Ház aulájában megnyílt Holló László képzőművészköri tárlat is bizonyítja. Mivel az előző kiállítást hamarabb le kellett szedni, így nyílt egy váratlan lehetőség arra, hogy a város képzőművészeti köre ad-hoc bemutatkozhasson. Talán épp ezért sikeredett friss, néhol látványos bemutatóra, mert nem volt idő hosszasan rákészülni, tépelődni azon, miket is állítsanak ki a közönség elé.

25 alkotó munkáit láthatják néhány hétig a látogatók, az aulában. A különböző technikák és képi tartalmak jól kiegészítik egymást, a régi tagok és az új kísérletezők is jól kiegyensúlyozzák ellentéteiket. A kiállítás legjellemzőbb vonása a frissesség, illetve az újak bemutatkozása mellett az, hogy néhány megszokott technikát felvállaló alkotó újabb dolgokkal lépett elő.

Az aula beugrójában jobbára a látványosabb alkotások kaptak helyet. Közülük is kétségtelenül kiemelkedik Molnár István nagyméretű alkotása. Meghökkentően érdekes-elsősorban látószöge miatt- Búcsú Alinda alkotása, vidámságot, örömet sugároz Mindszenti Lászlóné „tavaszi virágcsokra”, de a legkülönlegesebb talán Vakulyáné Varga Erika hangulatos textilfestése. Fekete László megszokott erőteljes naturális tájképeit felváltotta egy játékosan építkező kubisztikus ízt árasztó alkotása. Rátkai Zsuzsa keratív papírkollázsa szinte a „pillanat műve”. Pintér Anna két kisméretű grafikája igazolja, hogy grafikai vénája nem fakult az idők folyamán. Kis László szomorkás hangulatú, lírai fotói szépek. E térbe helyezték el a plasztikai tárgyakat is, Bátóczki Réka furcsa szimbólumokat hordozó állatembereit, illetve a keramikusok Dobos Zsuzsa, Papp Gáspár és Kis Virág munkáit.

E sokszínűségbe jól illeszkednek Pesztalics Márta kiváló ikonjai. Őnála tökéletes harmóniába simul a technika, a hit és az egyéniség hármasa. A Holló-kör egykori alapítótagja Csenki Tibor kisméretű de remek aktképével jelezte a minőséget. Karsai Ildikó az akvarell félegyházi magas szintű művelője kiváló tájképe mellett jól bemutatta a nonfiguratív világot is. Feketéné Pap Éva finom egyéniségét jól tükrözik igényes iparművészeti szintű alkotásai. Tóth Tamás madarai sokkal inkább szimbólumot hordozók, légiességet tükrözők, mint hús-vér állatok. Rádi András hagyományos „ropogós” tájképe a hagyomány szerves folytatását jelenti, míg Kis Virág tehetsége a kerámián túl egy kis méretű, remek akvarellben és ex librisekben is megnyilvánul. Bajzákné Szabó Magdolna igényes alakrajzai mellett Török Tamás halas csendélete is kiemelkedő volt. A tájképfestészetben Terescsényi Katalin pasztellal, Dr. Tóth Erzsébet és Kürti Lászlóné olajképpel jelentkezett.

Az újak közül Sinkó Andrea kis méretű de látványos képe mutatja, hogy ővele egy erős taggal bővült a kör, míg Pozsár Miklósné Panni tanulmányrajza még a kezdeteket jelzi.

A tárlat érdekesebb színfoltja egy közös, a kezdők által összeállított „alkotás” volt, készítői Juhász Janka, Szívós Péter, Szívós Flóra, Makai Ildikó.

Az évadnyitó kiállítás kiváló ötlet volt, jó rendezéssel megoldva.

R.F.

Kövessen minket a Facebookon is!