Kétezernél több gyerek tanulhat magyarul moldvai csángó falvakban
Képgaléria
Lezsák Sándor kezdeményezésére harmadik éve rendezik meg a moldvai csángó pedagógusok szakmai továbbképzését Lakiteleken, a Népfőiskolán. Az Iránytű elnevezésű program jelenleg is zajlik és április 14-ig tart. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a nyitónapon, hangsúlyozta: rendkívül nagy felelősség, de egyúttal óriási lehetőség is a moldvai csángó magyarok gyermekeinek magyar nyelvre tanítása. Az ott élő magyar családok éppen csak megértik a magyar szót, a történelmi múlttal, a vallással kell felébreszteni bennük, hogy hova is tartoznak - fogalmazott Lezsák Sándor.
A Moldvai Csángómagyar Oktatásért Program keretében 46 pedagógus és hagyományőrző 29 helyszínen, a Keleti-Kárpátok túloldalán, esetenként egymástól 100-150 kilométerre fekvő településeken jelenleg 2070 gyermeket tanítanak. A program kuratóriumi tagja, Márton Attila szerint, ha több pénz és tanár lenne, a létszámot megduplázhatnák.
Egy-egy elszigetelt faluban jobb a nyelvi állapot, a főutakhoz közel eső régiókban azonban nagyobb az asszimiláció. A Kárpátok keleti oldalán fekvő települések sokszor 180 kilométerre vannak egymástól, magyarázta Márton Attila a Krónikában. A szülők, a nagyszülők még nagyon jól beszélik a nyelvet. A nagyszülők szinte kizárólag magyarul beszélnek, a szülők már kétnyelvűek, a gyerekek azonban először románul tanulnak meg, mert a szüleik úgy gondolták, ezzel tudnak majd érvényesülni.
A program keretében a gyerekekkel először délutáni foglalkozások keretében szerettetik meg a nyelvet, aktiválják az otthon hallott passzív szókincsüket. Ezt követően próbálják bevinni az oktatást az iskolába, amikor már indokolni tudják, hogy mennyi gyerek szeretne magyarul tanulni.
Fotó: Szász András
