Nincs lazítás a bíróságokon
Az ügyforgalmi adatok azt a hamis látszatot kelthetik, hogy csökkent a munkateher a bíróságokon, de ez nem így van - fogalmazott dr. Bicskei Ferenc. A Kecskeméti Törvényszék elnöke értékelte a tavalyi évet.
Elmondta: 2014-ben Bács-Kiskun bíróságaira összesen 63 ezer 640 ügy érkezett be, ez a 2013-asnak csak a 80 százaléka. Viszont a nagynak mondható visszaesés nem a nehezebb munkát jelentő, bírák által vitt peres ügyeknél következett be, hanem az egyszerűbb megítélésű cégügyeknél és a szabálysértéseknél, amelyeket főként a titkárok dolgoznak fel.
Bicskei Ferenc kiemelte, hogy a Kecskeméti Törvényszék országosan is nagyon nehéz helyzetben van amiatt, hogy évek óta folyamatosan nő a bonyolult, sokszor akár 20-30 vádlottas gazdasági büntetőügyek száma és aránya, jelenleg éppen 33 ilyen per van folyamatban. Ezekre jellemző, hogy az iratanyag több tízezer, esetleg százezer oldalt tesz ki, az elkövetési érték milliárdos nagyságrendű, nehezen áttekinthetőek a gazdasági folyamatok, emellett pedig rengeteg tanút kell meghallgatni, ami nagy adminisztrációs terhet ró a bíróra és tisztségviselőjére is.
Az időszerűség, azaz az ügyek befejezésének gyorsasága az elnök szerint példás, elégedettek lehetnek vele, egy-két ügyszakot kivéve. A két éven túli ügyek aránya sem a járásbíróságokon, sem a törvényszéki másodfokú pereknél sem éri el az 5 százalékot, viszont ez nem mondható el a törvényszéki elsőfokú ügyekben, itt polgári és büntető területen is határozott igazgatási intézkedésekre lehet számítani.
Tavaly 145 ügyben használták a mediációt. Az ügyfelek közötti közvetítés jelentőségét nem is a számokban látja Bicskei Ferenc, hanem a szolgáltatás jellegében. Mint mondta, egy „időben kezelt, két ügyfél között nem teljesen elmérgesedett kapcsolat” - például egy bontópernél - nem csak egy ügy megoldását hozhatja, hanem akár tíz másikat meg is tud akadályozni.
Az elnöki beszámolóból az is kiderült, hogy tavaly a megyében a 123 bírói státus 122-re csökkent, de a tartós távollétek és a be nem töltött álláshelyek miatt ténylegesen csak 111 bíró dolgozott. A pálya igencsak „elnőiesedett”, a férfi bírók aránya nagyjából egyharmadnyi. A megyei bírák közel háromnegyede rendelkezik 10 év feletti munkatapasztalattal.
A magyar bírók kezdő nettó fizetése az utolsó az Európai Unióban, egyhetede a listavezető Egyesült Királyságnak, de még a szlovén bírák is dupla annyit keresnek, mint magyar kollégáik. Egy negyven százalékos alapilletmény-emeléssel is csak 25. helyen lennénk a 28 tagállamból.
- A bírák fegyelmezetten tudomásul vették, hogy az ország gazdasági teherbíró képessége korábban nem tette lehetővé a béremelést, erre tíz éve nem volt példa. Szeretnénk, ha valamilyen változás elindulna - mondta dr. Hámori Attila, az Országos Bírói Tanács soros elnöke, a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettese. Hozzátette, ezért kezdeményezték egy testület létrehozását a bírói életpálya-modell kidolgozására. A koncepció szavai szerint nem elsősorban béremelést jelentene, hanem az egyetemtől a nyugdíjazásáig átfogná a bírói karriert, a jogokat, kötelezettségeket, az előmeneteli, értékelési rendszert.
Videófelvétel helyettesítené a jegyzőkönyvezést?
- 2012-ben vállaltuk az ítélkezés időszerűségének és megalapozottságának javítását. Komoly előrelépések történtek - mondta el dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, aki szintén részt vett a kecskeméti összbírói értekezleten. Handó szerint a színvonal tartásához mentesíteni kell a bírókat az adminisztrációs terhek alól. Megemlítette, hogy 2012-ben 400-zal nőtt a bírósági titkárok száma, de ez nem volt „sikertörténet”, mert az ő kapacitásukat lekötötte a százezernyi szabálysértési ügy.
- Nem lehet úgy jogszabályokat alkotni, hogy a jogalkotó és a bíróság ne számolna az informatikai lehetőségekkel - jelentette ki az OBH elnöke, példaként említve, hogy ma már számtalan módja lenne a vádlottak, tanúk távmeghallgatásának, például skype vagy videó-kapcsolat révén, így a bírósági működés „tértől és időtől függetlenné válhatna”. Handó hozzátette, a jegyzőkönyvezést, írásba foglalást is el lehetne felejteni a bíróságokon, ha videófelvételek készülnének a tárgyalásokról, erre Horvátországban, Lengyelországban és Spanyolországban is van példa.
