Iskolák százai kerülnek az NGM-hez
Idén július elsejétől 303, egy évre rá pedig további 54 szakképző intézményegység kerül át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (KLIK) a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) – közölte Odrobina László, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
Az iskolák szakmai irányításáért a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felel majd, a minisztérium pedig az intézmények fenntartója lesz. Az átalakítás csak a szervezeti felépítést érinti, a fizikai struktúrát nem, így az iskolák életében nem okoz jelentős változást.
„A KLIK-nél kialakított központosított struktúra nem igazán kedvez a szakképző iskoláknak, nem ad lehetőséget arra, hogy az intézmények közvetlenül reagáljanak a munkaerő-piaci igényekre. Az új rendszer egyik fő eleme a decentralizálás. Összesen mintegy 40 centrumot alakítunk ki, ezek vezetői döntenek az iskolák működését befolyásoló hosszú távú kérdésekben, mint például az oktatók kinevezése vagy a nagyobb beszerzések.
A tagiskolák a mostaninál lényegesen több jogosultságot kapnak. Önállóan folytathatnak bevételszerző tevékenységet, szervezhetik meg a felnőttképzést, vállalhatnak pénzügyi kötelezettségeket a költségvetés előirányzatain belül, nem kell főigazgatói jóváhagyásra várniuk” – közölte Odrobina László. Az NGM-hez kerülő iskolák működtetésére a KLIK költségvetéséből irányítanak át forrásokat.
„A középiskolai tanulmányaikat befejező diákok nagyjából 75 százaléka ma nem szerez szakmát. Jövő szeptembertől új iskolatípusokban, szakközépiskolákban és szakgimnáziumokban zajlik majd a szakképzés, így legalább 65 százalékra nő a tanulmányaikat legalább középfokú szakképesítéssel befejezők aránya”.
A szakképzés átalakításának a célja az, hogy a piaci igényekhez igazodó mennyiségű és minőségű munkaerő álljon rendelkezésre. Ennek egyik fontos eszköze a duális képzés erősítése. „Németországban a szakképzésben részt vevő diákok 60-70 százaléka tanul duális formában, nálunk nagyjából ennek a fele. Ott a leendő tanulók a cégeknél jelentkeznek, azok keresik meg az iskolákat: így indulnak az osztályok. A magyar gazdaság még nincs azon a szinten, hogy ez nálunk is így működjön, de az átalakítások ezt a célt is szolgálják”.
Adódik a kérdés, honnan lesznek ehhez oktatók. A helyettes államtitkár elmondása szerint például megkönnyítik a versenyszférában dolgozó mérnököknek, közgazdászoknak, hogy tanári képzettség nélkül oktatóként is tevékenykedjenek. Míg eddig ezt öt évig tehették meg, addig a jövőben bármeddig folytathatják, és pedagógus képesítés nélkül is feljebb léphetnek az életpálya-modell alapján a bérezésében. Vonzóbbá tennék a gyakorlati szakoktatók életpályáját is, az erről készülő kormányrendeletben külön finanszírozási keret lesz számukra.
Magyarországon ma mintegy hétezer cég és 50 ezer diák vesz részt duális képzésben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vállalása szerint 2018-ra összesen 20 ezer vállalkozást és 70 ezer diákot vonnának be a rendszerbe. Ezt a kamarai garancia bevezetésével is támogatnák: a diákok csak akkor végezhetik a szakképző iskola tanműhelyében a gyakorlatukat, ha a helyi iparkamara igazolja, hogy nincs olyan vállalkozás az adott településen, amelynél ezt megtehetnék.
Az országban jelenleg 322 olyan vállalat van, amely saját tanműhelyt rendezett be oktatási céllal, az ilyen cégek évente diákonként érzékelhető mértékű elszámolható vagy visszaigényelhető kedvezményt kapnak majd. A duális képzésben közreműködő kkv-k az oktatók munkabérét is visszaigényelhetik.
