Bátortalanok a vállalkozók, nem mernek pályázni
Tizenhét éve hívja össze választókerületének polgármestereit Lezsák Sándor országgyűlési képviselő. A 24 településvezető hatvankettedik alkalommal ült tárgyalóasztalhoz, ezúttal Kunszálláson. A tanácskozáson a térség aktuális problémáit összegezték.
Elsőként dr. Bakos Tamás, a Széchenyi Programiroda regionális igazgatója számolt be az uniós források felhasználásának lehetőségeiről, az iroda nyújtotta szolgáltatásokról. Arra ösztönözte a polgármestereket, bátran kérjenek segítséget az iroda munkatársaitól, mert tanácsadásuk térítésmentes. Jó hírként közölte, hogy a korábbiakkal ellentétben a jövőben egyszerűsített pályázati eljárással segítik a települések gazdasági megerősödését és az 5000 lélekszám alatti falvak is több lehetőséget kapnak.
Ugyanakkor nem lesz mód a hiánypótlásra, ezért a pályázatokat nagyon körültekintően kell előkészíteni – tette hozzá a regionális vezető, aki Jánosiné Gyermán Erzsébet, gátéri polgármester kérdésére válaszolva azt is elmondta: az utólagos finanszírozás megmarad ugyan, de lehetőség lesz a pályázati összeg 50 százalékának lehívására már a szerződés megkötésekor. Ezzel a lehetősséggel azokat az önkormányzatokat szeretnénk segíteni, amelyek eddig azért nem tudtak elindulni a pályázatokon, mert nem volt pénzük előre megfinanszírozni a beruházást. Bakos Tamás arról is beszámolt, hogy a korábbiakkal ellentétben a jövőben az önkormányzati tulajdonú társaságok is pályázhatnak.
Á. Fúrús János, Csólyospálos polgármestere szerint a helyi vállalkozók bátortalanok, nem mernek pályázni, ösztönzésükben az iroda segítségét kérte. Felvetésére reagálva Lezsák Sándor elmondta, a vállalkozói kedv ösztönzésében komoly szerepe van a polgármestereknek, akiknek fel kell vállalniuk, hogy településeiken bemutatják a jól működő példákat és persze a kudarcba fulladt kezdeményezéseket is. A honatya arra is felhívta a településvezetők figyelmét, hogy ez az utolsó költségvetési ciklus amikor ilyen nagy mértékű - 12 ezer milliárd forint - uniós támogatás érkezik hazánkba, ezért hatalmas a felelősséggel jár a források megfelelő felhasználása. Mert, aki most kimarad, az tényleg lemarad - hangsúlyozta a politikus.
A már hagyományos választókerületi összejövetel második nagy témája a falu- és tanyagondnoki szolgálatok működtetése volt. A polgármesterek valamennyien egyetértettek abban, hogy a gondnokok munkája elengedhetetlenül fontos a falubeliek életfeltételeinek javításában. Ugyanakkor arról is beszámoltak, hogy az állami normatíva csupán felében fedezi a szolgálat fenntartásának költségeit. A tanyagondnokok képzése is nagy terhet ró az önkormányzatokra. A járművek beszerzésére kiírt pályázatok sokszor életszerűtlenek, nincsenek összhangban az elvárásokkal.
A tanyagondnokok fizetése sincs arányban az elvégezett munkával, a túlórákat pedig nem tudják kifizetni az önkormányzatok. Többek között ezek orvoslásában kérték Lezsák Sándor segítségét a településvezetők. A honatya szerint mindenképp tovább kell erősíteni a falu- és tanyagondnoki szolgálatokat és törekedni kell önállóságuk megtartására. Mert mint mondta, ember nélkül semmi sem lehetséges, intézmény nélkül pedig semmi nem lehet tartós.
Tanyagondnokok az egészségvédelemben
Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének vezetője a tanácskozás vendégeként számolt be arról, hogy csatlakoztak az Egészséges Bács-Kiskunért programhoz, melynek keretében a falu- és tanyagondnokok rendszeres vérnyomásméréssel és tanácsadással segítik az egészséges életmód népszerűsítését a falvakban. Ugyanakkor a kiskert program során csemegeszőlőt ültetnek azoknál a gondozottaknál, akik vállalják a növény későbbi gondozását. A szőlőtermesztés ösztönzésével az egészséges táplálkozást népszerűsítik a gondnokok.
Fotó: Vajda Piroska
