Gripen-vita: A repülőbalesetekről tájékoztatta a szakbizottságot a honvédelmi miniszter
A több mint három órán tartó ülés után a miniszter az MTI-nek elmondta: az MH két Gripenjének - akár időleges - kiesése elsősorban a pilóták kiképzésében okoz gondot. Ennek megoldására alapvetően a (Gripeneket gyártó) svéd partnerrel folynak tárgyalások, és remélhetőleg a nyár végére megoldják az ügyet, s így zökkenőmentesen látják el hazai és nemzetközi feladataikat a magyar pilóták - tette hozzá.
Hende Csaba azt mondta: a felelősségről és az anyagi következményekről még korai lenne beszélni, a végső vizsgálati eredmények őszre várhatók. A miniszter kiemelte továbbá, hogy a két Gripen és egy JAK-52 típusú gép májusban és júniusban történt baleseteiben hősies pilótamagatartásokat láttak, és szerencsére egy embert sem vesztettek el. Az MTI kérdésére elmondta: a legutóbbi gyakorlórepülő-balesetben megsérült pilóta jelenleg is mélyaltatásban van, de fel fog épülni.
Vadai Ágnes DK-s politikus kiemelte: ha akár a költségvetésben módosításra lenne szükség, hogy a Magyar Honvédség elláthassa légtérvédelmi feladatait, abban "partner lenne", ugyanis ellenzéki képviselőként is érdekelt abban, hogy működjön a Magyar Honvédség. Ebben - mint fogalmazott - a honvédelmi miniszter "személye irreleváns", ez pilótákról, Magyarország és a magyar polgárok biztonságáról szól.
A független képviselő azt hangsúlyozta: a két Gripenből az egyik "megsemmisült", a másikat még vizsgálják, de jelenleg a 12 (+2 gyakorlórepülőgépből) csak 11+1 gépe van a honvédségnek. Ezeknek a gépeknek a feladata a magyar légtér védelme, de nemzetközi feladatokat is el kell látniuk - jelezte a DK-s politikus, megjegyezve: ősztől a balti légtér védelmét is elvállalta a Magyar Honvédség, amelyre a DK-s politikus szerint éppen szűkösen elegendő a megmaradt repülőállomány.
Vadai Ágnes szerint a honvédelmi tárcának el kellene gondolkoznia a külföldi feladatok vállalásán. Megjegyezte: hallani olyan híreket, hogy Kecskemét környékén az ottani cégek elszívták a munkaerőt, így már a pilótahiány is problémát okozhat.
Erre reagálva Hende Csaba azt mondta: a Gripen-program kezdete óta összesen három Gripen-pilóta távozott, 2010-hez képest egyharmadával nőtt a pilóták száma. Hangsúlyozta továbbá, hogy 2010 áprilisához képest 2015 júliusában a Gripen-pilóták átlagilletménye 75, a műszaki állományé pedig 73 százalékkal lett magasabb.
Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke hozzátette: a Gripen-programban "a mélypont" 2009-ben volt, amikor még az előző évhez képest is romlottak a feltételek. Az elmúlt öt évben viszont a kiképzési lehetőségek és körülmények, valamint a fizetések is "ugrásszerűen" javultak. Kijelentette: a magyar légierő nemzetközi szinten is kiemelkedően látja el feladatait. A pilóták a mostani balesetek során is dicséretes teljesítményt nyújtottak, hiszen "rendkívül nehéz körülmények között" akár személyes kockázatvállalással hoztak jó döntéseket. A bizottság elnöke kiemelte továbbá, hogy a honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar részletes tájékoztatása alapján semmi nem igazolja, hogy a közelmúltban történt három repülőbaleset között lenne összefüggés.
Demeter Márta MSZP-s országgyűlési képviselő csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a zárt ülésen sem derült ki, mi vezetett a repülőbalesetekhez, amelyeket szerinte nem lehet fatális véletlenek sorozatának tekinteni, azok valamilyen rendszerszintű problémára utalnak. Az MSZP továbbra is azért küzd, hogy a politikai és katonai vezetés feltárja, mi vezetett az eseményekhez - mondta Demeter Márta, leszögezve: pártja "eredményeket vár". Ezek hiányában továbbra is külön vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazzák, hogy a politikai felelősséget is megvizsgálják.
