A repülés szerelmese, Magyari Béla
Képgaléria
A kiskunfélegyházi vitorlázók után a szolnoki főiskolán már sugárhajtású tanulógépet vezethetett. Ezt követően, 23 éves korában került ki a Szovjetunióba, ahol már a korszerű MIG 21-es szuperszonikus gépekkel szelte a levegőt. Beszámolójában elmondta, hogy felejthetetlen élmény volt amikor Félegyházán önállóan emelhette magasba a vitorlást, és a leoldás után hangtalanul suhant a város fölött, szemlélve az utcákat, tereket, a városházát és a templomokat. Örömében dalra fakadt. Ugyanez a boldogság fogta el első szuperszonikus útján is, és a gép fülkéjében ismét felhangzott a dal.
A Szovjetunióból Pápára került, ahol harci kiképzést kapott, majd 28 évesen, első osztályú pilótaként, jelentkezett az űrhajósok válogatójára. Kecskeméten legfiatalabbként minden orvosi feltételnek megfelelt, éppúgy mint később a Szovjetunióban, Csillagvárosban, az űrkiképző központban. Itt Farkas Bertalannal ketten maradtak versenyben, végül társa szállhatott be az űrkabinba. Mindenesetre az, hogy elérte a lehetőséget az űrutazására, büszkévé tette, és az idáig vezető út tapasztalatait a későbbiekben is hasznosította.
Kiskunfélegyházához mindig hű maradt, hiszen itt él édesanyja és a család néhány tagja. Amikor munkája engedte, engedi, mindig hazajön. Hihetetlenül meghatódott azon, amikor teljesítményét értékelve 31 évesen díszpolgári címmel tüntették ki. Megfogalmazhatatlan élmény volt Petőfivel és Mórával egy névsorba kerülni – fogalmazta meg.
A beszélgetés végén Kapus Krisztián bejelentette, hogy a Helyi Érték Bizottság legutóbbi ülésén elfogadták azt a javaslatot, hogy Magyari Béla munkássága kerüljön be a helyi értéktárba.
H. s.
