A szoptatás világhete

A Szoptatás világhete 1992 óta minden évben augusztus 1-7 –ig tart, amelynek fő mottója 2015-ben: „Szoptatás és munka - Legyen összeegyeztethető!”

Nemzetközi szinten a WABA (World Alliance for Breastfeeding Action) szervezi és koordinálja a Szoptatás Világhetének megünneplését, mely 1992-ben indult útjára és témája minden évben más és más. WABA globális hálózata azoknak a szervezeteknek és egyéneknek, akik hisznek abban, hogy a szoptatás /anyatejes táplálás

joga minden gyermeknek és anyának és akik elkötelezték magukat, hogy védik elősegítik és támogatják ezt a jogot. A WABA azon dolgozik, hogy segítse az Innocenti Deklaráció alkalmazását, és szorosan együttműködik az UNICEF-fel. A szoptatási világhetet több mint 120 országban ünneplik minden évben.

A Magyar Védőnők Egyesülete 1993-ban csatlakozott a világrendezvényhez, amikor is a WHO és az UNICEF 1993-at az ANYATEJ VILÁGÉVÉNEK nyilvánította.

- A kommunikáció képessége olyasmi, amit igen korán megtanulunk az életünk során. Pl.: egy enyhe kocogtatás az anya hasüregében a magzat első külvilággal való kapcsolatát jelenti. A szoptatás alatti szemkontaktus az anyával tulajdonképpen bevezeti az elengedési reflex kialakulását, maga a baba szopása pedig minden jelet, információt megküld az anyai test megfelelő helyére annak érdekében, hogy az elegendő mennyiségű tejet termeljen a baba számára, megfelelő időre, megfelelő hőmérsékletben és mennyiségben.

- Minden évben újabb és újabb kutatások erősítik meg azt, hogy milyen fontos a kizárólagos szoptatás a baba 6 hónaposkoráig, valamint a további folyamatos szoptatás, egyéb táplálék kiegészítés mellett a gyermek kétéves koráig vagy azon túl is.

- Az anyatejes táplálás optimális tápanyag bevitelt jelent a gyermek számára, csökkenti bizonyos betegségek kockázatát, mint pl.: a hasmenés, légző rendszeri betegségek (pl.: tüdőgyulladás), fülbetegségek és hugyúti fertőzések.

A szoptatás alapvető része a gyermek megfelelő gondozásának, biztosítja az egészséges növekedést és lelki fejlődést. Csökkenti az anya számára az emlő és petefészek rák, a vashiányos anaemia és csípő combnyak törés kockázatát.

Az új technológia felhasználása

A szoptatás szószolóinak meg kell győződniük és biztosnak kell lenniük abban, hogy időben, pontosan hatásos és kulturálisan elfogadható szoptatással kapcsolatos üzeneteket közvetítenek. Meghatározó fontosságú, hogy a szoptatással kapcsolatos tények, ismeretek minden elérhető kommunikációs csatornán terjednek (Internet, rádió, tv, videó, újságok, rajzfilmek, elbeszélések, bábozás, zene, dráma, színház, plakátok, hirdetőtáblák, stb.)

Szoptatási trendek Magyarországon

A 60-as években Magyarországon a nők több mint 50%-a táplálta kizárólag anyatejjel gyermekét a szülést követő első három hónapban. Egyes években ez az arány majdnem elérte a 60%-ot. A mesterségesen (tápszerrel) táplált gyermekek aránya csak 5% körül mozgott.

A 70-es években az első 3 hónapban kizárólagosan szoptató édesanyák aránya 30% körülire esett vissza, míg a vegyes táplálás és a mesterséges táplálás 10-10 %-kal nőtt. 1980-as években érte el csúcspontját, a tápszerrel történő táplálás, csecsemők több mint 16%-a kapott tápszert.

A nyolcvanas évek közepétől a szoptatás aránya ismét emelkedni kezdett és 1991-re a háromhónapos korig történő kizárólagos szoptatás aránya elérte a 44%-ot. A mesterséges táplálás aránya 11,1% volt.

A szoptatást népszerűsítő programok, a bababarát szülészetek, valamint a szoptatás támogató civil kezdeményezések terjedését a szoptatási arányok jelentős növekedése követte a 90-es években. 1997-ben a 3 hónapos korig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya már 49.6% volt, s ez az arány 2003-ra 65,3 %-ra emelkedett.

Ezek a számadatok azonban kissé félrevezetőek voltak, mivel a kizárólagosan szoptatott csecsemők közé sorolták ekkor még azokat is, akik tea, gyümölcslé pótlást is kaptak. A szigorúbb statisztikai adatfelvétel miatt a kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya 2004-ben ugyan visszaesést mutat, de erről az 58%-ról (2008) tudható, hogy valóban csak a kizárólag szoptatott újszülötteket tartalmazza.

Az adatgyűjtés pontosítása következtében és a WHO iránymutatása szerint az évek során megváltozott a besorolás és a feltételek. 2014-ben 4 hónapos korig (119 napos korig) kizárólagosan szoptatott csecsemők aránya 52,7 %.

Napjainkban igen szigorú protokoll szerint soroljuk a kizárólagosan szoptatott csecsemők közé a gyermeket.

A Szoptatási Világhét céljai:

- felhívni a figyelmet a különböző kommunikációformákra (eszközökre, és hatékony használatukra)

- hangsúlyozni a legfontosabb szoptatási ismereteket (pl. a kizárólagos szoptatásról)

- a kommunikációs csatornákon keresztül megosztani a tapasztalatokat, gondolatokat szoptatáshoz kapcsolódó kihívásokról és fenyegető tényezőkről

- ösztönözni és terjeszteni az újszerűbb és jól használható módszereket az anyák szoptatásának támogatására

- kezdjünk kampányt nemzetközi és nemzeti szinteken a tv, sajtó, rádió útján a közszolgálati adókon keresztül

- fejlesszünk ki világhálót multikulturális szoptatási információforrás/adatbank szolgáltatással

- szervezzünk műhelymunkát a szoptatási – aktivisták és anyák számára, hogy leküzdhessék az idegenkedést, tartózkodást az új technológiák alkalmazásától

- használjuk a WABA-t és más website-okat , hogy megoszthassuk a szoptatást támogató csoportok jó gyakorlatának példáit.

Az anyatejes táplálásban segítséget nyújtó szervezetek:

Magyar Védőnők Egyesülete

Országszerte, minden településen elérhető védőnő, aki segítségét kérheti a szoptató édesanya

Levelezési cím: 1399 Budapest Pf. 636. [email protected] www:mave.hu

Szoptatásért Magyar Egyesület

[email protected]

Tel: 316-67-62 http://www.szoptatasportal.hu

24 órás Szoptatási Ambulancia

Fővárosi Szt. István Kórház 1094 Budapest Nagyvárad tér 1.
Tel.: 455-5700/1644

Telefonos Tanácsadás: 0-24 órás 06-96-41824/1156

Dr. Ádám Borbála 06-20-9424-896

Dr. Kovács Judit 06-52-417-144/5454

Amit újra és újra hangsúlyoznunk kell

A szoptatás életeket menthet meg! A szegény országokban jelentősen emeli a csecsemőhalandóságot a korán bevezetett mesterséges táplálás, ám a tápszer adása sem mindig kedvező hatású, hátrányairól még a jól kiépült egészségügyi ellátással rendelkező, gazdag országokban sem feledkezhetünk el. A korán bevezetett mesterséges táplálékok betegségeket okozhatnak, illetve gyakoribbá teszik bizonyos betegségek előfordulását, így növelik a költséges kezelések arányát.

Minden országban elsőbbséget kellene élveznie annak a népegészségügyi célnak, hogy megvalósítsák a 2002-es WHO/UNICEF: A Csecsemő és Kisgyermek-táplálás Globális Stratégiáját. A tudományos bizonyítékokon alapuló Stratégiát 2002-ben fogadták el, lényege, hogy a megfelelő újszülött-, csecsemőkori és kisgyermekkori táplálás biztosítása jelentős szerepet játszik az optimális egészség elérésében.

A stratégia céljai:

- felhívni a közvélemény figyelmét a csecsemő- és kisgyermektáplálásra ható legfontosabb problémákra, ezek megoldásához vezető utak azonosítása és a szükséges beavatkozások keretének biztosítása

- a kormányok, nemzetközi szervezetek és más érintettek elkötelezettségének növelése a csecsemő és kisgyermektáplálás optimális gyakorlásának eléréséért

- olyan környezet létrehozása, amely lehetővé teszi az édesanyáknak és családjaiknak, hogy minden körülmények között megfelelő információn alapuló döntést hozhassanak, és szabadon dönthessenek gyermekük táplálásáról.

Merrefelé tartunk?

Napjainkban a politikai és társadalmi változások, a HIV járványszerű terjedése, a környezeti katasztrófák, valamint az ember okozta katasztrófák ellenére szerencsére egyre több nő szoptatja kizárólagosan gyermekét az első hat hónapban. Azonban a korábbi kedvezőtlen tendencia (a szoptatás visszaszorulása) megfordulása ellenére is túlságosan rövid ideig szoptatják a csecsemőket világszerte.

Különösen a fejlett országokra igaz, hogy a tápszerek vélt biztonságára hagyatkozva, és a hiányos felvilágosítás miatt a nők jelentős része (egyes európai országban közel ötven százaléka) el sem kezdi szoptatni újszülöttjét. A szoptatás teljes időtartamának növelésében és a megfelelő, biztonságos kiegészítő táplálás megvalósításában tehát még jócskán van tennivaló – mindenütt a világon.

Néhány példa a szoptatás számtalan előnye közül:

• Az anyatej a csecsemők számára legmegfelelőbb tápanyagokat tartalmazza

• Az anyatejet a csecsemő könnyen emészti meg

• Az anyatej antitesteket és számos egyéb védőanyagot tartalmaz, mely a csecsemők betegségekkel szembeni ellenállását növeli

• A szoptatás során bensőséges anya-gyermek kötődés alakul ki

A tápszeres táplálás veszélyei

Az Anyatejet Helyettesítő Készítmények Marketingjének Nemzetközi Kódexe kijelenti, hogy a szülőket tájékoztatni kell a csecsemőtápszer szükségtelen vagy helytelen alkalmazásának egészségügyi kockázatairól. Az Egészségügyi Világszervezet a kizárólagos szoptatást ajánlja az első hat hónapban, a kiegészítő táplálékok bevezetését hat hónapos kortól kezdve, valamint a szoptatás folytatását két évig, vagy azon túl.

A széleskörű kutatási anyagokból az INFACT Canada (Infant Feeding Action Coalition) által válogatott példák dokumentálják a szoptatás fontosságát és a a tápszeres adásával összefüggő kockázatokat.

A szoptatott csecsemők és gyermekek körében:

1. előnyösen fejlődik az arc, és az állkapocs

2. csökken az asztma kialakulásának kockázata

3. csökken az allergia kialakulásának kockázata

4. csökken az akkut légzőszervi betegségek kialakulásának kockázata

5. csökken a fogállási rendellenességek kockázata

6. csökken a szennyezett vízből származó fertőzés kockázata

7. csökken a táplálkozási elégtelenségek veszélye

8. csökken a gyermekkori rák kialakulásának kockázata

9. csökken a krónikus megbetegedések kialakulásának kockázata

10. csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázata

11. csökken a szívbetegségek kialakulásának kockázata