A félegyházi „Madaras bácsi”
Képgaléria
Meizl Ferenc jó példája annak, mennyit gazdagodhatnak tudásban, szemléletben a helyi közösségek azzal, ha egy emblematikus személyiség felvállal, képvisel egy nemes ügyet. Tevékenysége nyomán március elején Kiskunfélegyházán, a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban tartotta közgyűlését a megalakulásának 40. évfordulóját ünneplő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei szervezete. A tanácskozást megelőzően a könyvtár előtt kialakított „madárbarát parkban” felavatták azt az információs táblát, amely védett madarainkat mutatja be.
A 73 éves Meizl Ferenc vallja: pedagógusi „küldetése” nem ért véget az aktív évekkel.
– Amikor nyugdíjba mentem, a lányom és a fiam is éppen építkezett. Én összegyűjtöttem az ácsmunkák során lehullott sok szép faanyagot, elővettem az asztalos nagyapámtól örökölt szerszámokat, és odúkat készítettem. Tudásom, ismeretem nem volt, csak a jószándékom. Amikor viszont kezembe akadtak az első szakkönyvek, rájöttem, hogy ez kevés. Elkezdtem hát információkat gyűjteni, utánajártam a dolgoknak, így készültek el az első, szakszerű darabok.
A „Madaras bácsi” először a Platán iskola pihenőkertjében szervezett odú és etető bemutatókat, egyre növekvő érdeklődés mellett. Lelkesedését és a jó ügyet látva hamarosan támogató is akadt: az NT Kft. évről évre elegendő fekete napraforgót bocsát a madárvédők rendelkezésére, majd – immár a Magyar Madártani Egyesület tagjaként – az etetők készítéséhez szükséges faanyagra is sikerült támogatást szerezni.
– Tavaly két gólyát mentettünk meg összefogással, és 198 odút helyeztünk ki a Natura-Hungarica Alapítvány együttműködésével, a félegyházi térségben egymás után alakulnak a madárbarát intézmények. A Petőfi Sándor Városi Könyvtár madárbarát könyvtár, mellette madárbarát kertet hoztunk létre, ahol a természet minden teremtménye otthonra talál, három éve működik a madárbarát klub, rendszeresen meghívnak a környék iskoláiba, ahol a madárvédelemről beszélek a gyerekeknek. Nagy boldogság azt látni, hogy tevékenységem nyomán ilyen dinamikus fejlődés indult el Félegyházán és térségében. A madarak is otthonra leltek Félegyházán: a szökőkút remek itató, nagypiac után pedig valóságos fesztivál zajlik a lehullott ételmaradékok körül. Nem kell egycsapásra megváltani a világot, apróságokkal is lehet tenni a természet egyensúlyáért. A neves ornitológus, polihisztor Herman Ottó 1906-ban azzal a kéréssel kereste fel gróf Apponyi Albertet, hogy Magyarország minden iskolájában szenteljenek egy napot május elején a madaraknak és a fáknak. Ha követjük ezt a hagyományt, és nem hagyjuk elhalni, már sokat teszünk a természetért.
T. T.
