Állami kitüntetés Nagy Ferencnek
Képgaléria
Nagy Ferenc 1969 és 1973 között diákként, 1981 óta pedig tanárként koptatja a Móra Gimnázium küszöbét. Mint mondja: az itteni kiváló tanároknak meghatározó szerepe volt abban, hogy ő maga is a pedagógus pályát választotta. „Soltész Dezső, Garai Pista bácsi, és az osztályfőnököm, Juhász István tanár úr útravalója magánéletemet és pedagógusi pályámat is végig kíséri” – fogalmaz a kitüntetett tanár.
Nem könnyű egy újságcikknyi felületen összefoglalni egy ember több mint három évtizednyi pályafutását. Hallgatom Nagy Ferencet, vissza-visszatérőn próbálok valamit róla megtudni, de válaszaival mindig visszakanyarodik a tanítványokhoz. Nem erőltetem tovább az önvallomást, mert megértem: ő a diákok eredményeiben teljesedik ki. Sikerük, kudarcuk az övé is. Nagy Ferenc szavai, biztatása, tanári ars poeticája ott van mindegyik éremben, díjban, serlegben, emberi példája tanítványai jellemében.
– A tanár feladata felismerni és előhozni a tanulóban szunnyadó tehetséget. Én azt vallom, hogy a gyerekeket minél több sportággal kell megismertetni, és minél több sikerélményhez segíteni. Nem baj, ha valaki nem tud kosárlabdázni! Meglehet, hogy kiváló lesz úszásban, kézilabdában vagy karatéban… Akiből sikerül a legjobbat kihozni, az szeretni fogja a mozgást, az élete részévé válik. A gyereket mindenre rá lehet venni! Ha valaki rendszeresen dolgozik velük, annak nem marad el az eredménye. Számomra ez a legszebb a pedagógus pályán!
És már sorolja is az eredményeket:
– A 33 év alatt 6 diákolimpia országos bajnoka címet, 12-szer országos második helyezést szereztünk. Letkó Bernadett – aki azóta már angol-magyar szakos kolléga a gimnáziumban – távolugrásban magyar serdülőválogatott volt, ő Szlovéniában képviselte Magyarországot hazánkat egy atlétikai versenyen. Kosárlabdában is rendszeres résztvevői voltunk a megyei döntőnek. 1999. fordulópont volt a félegyházi sport életében, amikor megalapítottuk a gimnázium női labdarúgó csapatát. A siker nem is váratott magára: 2000-ben és 2001-ben is mi nyertük a diákolimpiát női labdarúgásban, és mindkétszer Rosta Eszter hozta el a legjobb játékosnak járó különdíjat. Ő és Zentai Adrienn később a magyar ifjúsági futsal válogatott tagjai lettek. 2010-ig folyamatosan résztvevői voltunk a diákolimpia országos döntőjének. Az itt elindult munka nyomán a női labdarúgás olyan szintre fejlődött a városban, hogy a Félegyházi Astra néven alakult csapat azóta már a magyar bajnoki címet és a magyar kupát is megnyerte.
A gimnázium csapata ötször nyerte meg a MOB és az minisztérium által szervezett olimpiatörténeti versenyt, így öt alkalommal tudtam az olimpiai akadémia táborába elvinni a gyerekeket, ahol olimpiai bajnokokkal találkozhattak. Kemecsei Dóra a nemzetközi olimpiai akadémia ifjúsági kongresszusán, Athénban képviselte Magyarországot. De büszke vagyok arra is, hogy 17 tanítványom szerzett testnevelő tanári diplomát.
A női futballnak köszönhetjük a gimnázium mostanra kiteljesedett olasz kapcsolatát is. A Pepsi Sulifoci-bajnokságon nyertük azt a torinói utat, amelynek során felmerült a gimnázium és Vellai Dynamo női labdarúgó csapat barátságos mérkőzésének a lehetősége. 2001 februárjában meghívtunk az olasz focistákat, majd még ugyanebben az évben viszontlátogatásra mentünk. Így indult el az a kapcsolat, aminek többek között az olasz nyelv tanításának bevezetése is köszönhető a gimnáziumban.
Nagy Ferenc tele van tervekkel: Félegyháza sporttörténetén dolgozik, de szeretné kiadványba rendezni a félegyházi női labdarúgás múltját is. Büszke a tanítványaira, hálás az iskolavezetésnek azért, hogy nyugodt hátteret és légkört teremtenek a munkához. De – így mondja – a legtöbb köszönettel a családjának tartozik. Feleségének, akivel 34 éve él kiegyensúlyozott, boldog házasságban, és gyerekeiknek: Katinak, Ferinek és Dórinak, akikre mindig, mindenben számíthat.
T.T.
