Kutatott a leköszönő kiskunkapitány
A három szomszédos település Fülöpjakab, Jakabszállás és Kunszállás (korábbi nevén Majsajakabszállás) történelme szorosan kapcsolódik egymáshoz. A községek ősi kun múltját kutatva olyan írásos bizonyítékokra bukkantam, melyek egyértelműen alátámasztják hogy, a települések nevében megtalálható Jakab név Buthemer Jakab kun kapitány nevéből ered. A három falu területe a 13. században ugyanis Buthemer Jakab kun kapitány birtoka volt – részletezte Kovács Imre Kunszállás polgármestere, aki kutatásairól a legutóbbi Kun Világtalálkozó keretében is beszámolt.
– Kutatásaim során eljutottam az 1300 években bőrhártyán íródott ólatin nyelvű királyi kiváltsági levelekhez, melyekből kiderült, hogy Buthemer Jakab kun kapitány Lajos király kiváltságosa volt. Erdélyben a szászok elleni dicső csatában olyan érdemeket szerzett magának, melyekért cserébe birtokolhatta a három kun pusztát, mellé pedig olyan kiváltságlevelet kapott, amelyben a király utasította a magyar nemeseket, hogy semmilyen adóval nem sújthatják Fülöpjakab, Jakabszállás és Kunszállás területén élő kun embereket.
A levelekből az is kitűnt, hogy Buthemer Jakab leszármazottja az első betelepülő hat ősi kun törzsek egyikének, mégpedig az Iloncsuk törzsnek, ami egyébként kígyócskát jelent – fűzte hozzá a leköszönő kiskunkapitány, aki azt is elmondta, Buthemer Jakab kun pusztáit a redemptió idején fülöpszállási, majsai és szabadszállási kun gazdák vásárolták fel.
A redemptió után azonban a kun gazdák lassan elvesztik identitásukat és integrálódtak a vármegyei közigazgatásba. Közülük sokan elszegényedtek és földjeiket eladták a tehetősebb félegyházi magyar gazdáknak, így puszták fokozatosan félegyházi tulajdonba kerültek. Kunszállás területét birtokló majsai kun gazdák azonban jobban kitartottak, nem adták olyan könnyen földjeiket, mint a fülöpjakabiak, így önállóságuk is megmaradt, sőt a település közigazgatása is megerősödött. Ezzel egy időben viszont Félegyháza rátenyerelt Fülöpjakabra és ráerőltette tanácsi döntéseit, a falu fejlesztéséről pedig gyakorlatilag teljesen megfeledkeztek.
A megyerendszer megerősödésével a földrajzi adottságok miatt Kunszállás is kénytelen volt beolvadni a félegyházi járásba, ám erősebb közigazgatása miatt Félegyháza végrehajtó feladatokkal bízta meg. Sokan ezt értelmezték rosszul Fülöpjakabon, ahol néha még ma is azt gondolják, hogy miattunk nem fejlődhetett a település. Emiatt korábban ellentét is kialakult a két falu között. Kovács Imre viszont abban bízik, hogy az ősi gyökerek és a közös történelmi múlt ismét összehozza a két települést, sőt Jakabszállással és Városfölddel is szeretnék szorosabbra fűzni a szálakat.
Tanításmentes nap a Kun Emléknapon
Az emeritus kiskunkapitány munkája során arra is próbálta felhívni a kiskunságiak figyelmét, hogy a Nagykunságban és a Jászkunságban sokkal mélyebben ápolják a jász és a kun hagyományokat, mint nálunk.
– Ez a feladat azért sem egyszerű, mert a Kiskunság a legtöbb települést tömöríti ugyan, de földrajzilag sokkal szétszórtabban fekszenek. A két legtávolabbi település között országon belül közel 150 kilométer távolság van. Épp a távolság miatt nehéz az oktatásban a kun történelmet, a kun identitást erősíteni, mert az iskolák nem egy intézményfenntartóhoz tartoznak. Megkerestük az összes iskola igazgatóját és alkudoztunk a tankerületek vezetőivel, hogy a Kun Emléknapon a jászokhoz hasonlóan tanításmentes napot tartsanak és vetélkedők formájában emlékezzenek a kun ősökre. Ezt a folyamatot elindítottam, a szerződés az előkészítés fázisában van, de azt már új kiskunkapitány írja alá – tette hozzá Kovács Imre.
Fotó: Vajda Piroska
