Tájékozatlannak érzik magukat a pénzügyekben a magyarok
A felmérés készítői szerint a pénzügyi tájékozatlanságból is következhet, hogy a többség kerüli a kockázatosabb befektetési formákat. A válaszadók fele jó választ adott arra, hogy mit jelent az EBKM (egységesített betéti kamatlábmutató), és 66 százalék tudta, mit rövidít az eho (egészségügyi hozzájárulás).
A befektetési alapokkal kapcsolatban ugyanakkor jellemző az ismeretek hiánya: mindössze 9 százalék vallja magát tájékozottnak, és közel egyenlő arányban vannak azok, akik közepesen (45 százalék) vagy egyáltalán nem rendelkeznek a témában ismeretekkel (46 százalék). Ez összefügghet azzal, hogy a megkérdezettek 8 százaléka válaszolta azt, hogy rendelkezik befektetési alappal.
A befektetési alapokkal kapcsolatos ismeretek hiányosságát jelezheti az is, hogy ha 5 millió forintot kellene befektetnie a válaszadóknak, töredékük (12 százalék) választana alapokat, míg 35 százalék fektetné a pénzt ingatlanba, 30 százalék venne állampapírt, és magas a nemesfémet, illetve a folyószámlát választók aránya is (18, illetve 17 százalék).
Befektetési alapot a legtöbben a minél magasabb hozam elérése érdekében választanának, míg az ingatlanbefektetés, az állampapír és a nemesfém a befektetett tőke biztonsága miatt vonzó. A folyószámla legnagyobb előnye a megkérdezettek szerint a megtakarítás hozzáférhetősége. Ez lehet az oka annak is, hogy sokan tartják pénzüket lekötetlenül a folyószámlán (20 százalék), illetve bankbetétben (17 százalék) és készpénzben (15 százalék).
Pozitívumként említi a közlemény, hogy a felmérés szerint a pénzügyekben számos forrásból tájékozódnak a válaszadók: a legtöbben banki szakértőhöz (32 százalék) fordulnak, de sokan keresik fel a pénzintézetek honlapját (30 százalék), vagy olvasnak különböző újságokat, szakmai blogokat (28 százalék). Népszerűek a banki ajánlatokat összehasonlító oldalak is, 26 százalék válaszolta azt, hogy ezeket is felkeresi. A válaszadók ötöde kér tanácsot a családtagoktól, barátoktól a pénzügyekkel kapcsolatban.
