Kihívás és kaland a sürgősségin dolgozni
Szakmai konferenciát rendezett a hét végén a kecskeméti megyei kórház SBO-ja (sürgősségi betegellátási osztálya), karöltve a neurológiai és stroke osztállyal, valamint az invazív kardiológiával. A Four Points by Sheraton Hotelben tartott tanácskozás célja az volt, hogy bemutassák, az egészségügy mai közismerten nehéz helyzetében hogyan próbálnak megfelelni a szakmai kihívásoknak a nagy betegforgalmú sürgősségi ellátásban, milyen kapcsolat, összefogás szükséges az egyes orvosi osztályok között.
- Azt gondolom, hogy mi ketten csodabogarak vagyunk, jópár kollégával együtt - adta meg a felütést az egyik meghívott előadó, dr. Zacher Gábor, az MH Egészségügyi Központ sürgősségi osztályának vezető főorvosa, aki kecskeméti SBO-vezető kollégájával, dr. Szabó Istvánnal tartott közös sajtótájékoztatót a konferencia előtt. Zacher természetesen részletesebben ki is fejtette, miben is rejlik az sürgősségi területen dolgozók csodabogársága. Mint mondta, ez a terület korábban hazánkban teljesen ismeretlen volt ez egészségügyben, és még ma is keresi a helyét, sok problémával küzd. Ezek közül az egyik, hogy a páciensek 30-40 százaléka több hetes, hónapos panaszokkal érkezik az SBO-kra. Zacher szerint „betegedukációra” lenne szükség, hogy tudatosítani tudják: a sürgősségi nem helyettesíti a háziorvos, szűrővizsgálati, szakrendelői rendszert. És azt is, hogy itt nem feltétlen a beérkezési sorrend számít.
„A sürgősségi nem ügyfélszolgálat, ahol sorszámot húz az ember, és mindig jön a következő. Mi a betegeket osztályozzuk, és ez alapján látják el őket - jelentette ki, hozzátéve: az SBO sok terhet levesz az osztályok válláról, hiszen elvégzi a betegek közötti szűrést, az állapotstabilizálást, a beteg gyors diagnosztizálását.
De nemcsak a nagy betegforgalom jelent nehézséget a sürgősségi területen dolgozóknak. Zacher elmondta: az egészségügyért felelős új államtitkárral tavaly több alkalommal egyeztetést kezdeményeztek, sikertelenül, ezért a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság, amelynek ő is elnökségi tagja, vitafórumot fog tartani.
- Minket nem fenyeget a paraszolvencia réme, hogy bárki is borítékot akar a zsebünkbe csúsztatni - folytatta Zacher, hozzátéve: kötött a keze a jutalmazásokat illetően, így egy átmelózott éjszaka után, amikor kollégái "zombiként" állnak a műszakátadáskor, ő csak annyit tehet, hogy "megsimogatja a fiatalok fejét". De talán egy ilyen "szeretetinjekció" után a pályakezdők is úgy mennek haza, hogy mégis érdemes az SBO-n dolgozni.
- Tök jó, hogy vannak lelkes fiatalok. A sürgősségi érdekes kaland, hiszen itt hamar orvosnak érezheti magát a friss diplomás is, olyan eseteket láthat, mint amit máshol nem - jelentette ki Zacher Gábor.
Kecskeméten a betegek 80 százaléka 6 óra alatt végez
Dr. Szabó István, a kecskeméti megyei kórház sürgősségi betegellátó osztályának megbízott vezetője elmondta: mivel korábban mindig az volt a panasz az SBO-ra, hogy lassú, és nagy a várakozási idő, bevezették, hogy minden egyes belépő betegnél mérik a részidőket: mikor triázsolták (osztályozták), vizsgálták, vettek vért, mikor volt a röngenen, CT-n, mikor vették fel a kórházba, vagy engedték haza.
- Merjük kimondani: messze nem igaz, amit sokszor hallani, hogy 6-8-10 órát kell várni csak arra, hogy a beteghez végre egy orvos hozzászóljon. Az, hogy valaki tokkal-vonóval 6 órát eltölt a SBO-n, úgy gondolom, belefér, mert a mi osztályunkon nem kézrátételes gyógyításról van szó. Amíg egyébként egy vizsgálatra 3-4 hónapos várólisták vannak, mi 6 óra alatt végzünk vérvétellel, röntgennel, CT-vel, konzílummal együtt, és döntést hozunk, hogy a beteg hazamehet-e vagy a kórházban kell maradnia - mondta el Szabó István, akitől hozzátette: betegeik több mint 80 százaléka 6 óra alatt átmegy a rendszeren, ez az eredmény pedig még az Egyesült Királyságban is megállja a helyét.
