Meghalt Esterházy Péter Kossuth-díjas író
„A család és a Magvető Kiadó mély fájdalommal tudatja, hogy 2016. július 14-én a délutáni órákban Esterházy Péter elhunyt” – olvasható a család és Nyáry Krisztián közleményében. A 66 évesen meghalt Kossuth-díjas írót a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. Az író hasnyálmirigyrákban szenvedett, betegségéről könyvet is írt.
A történelmi szerepet betöltő Esterházy család fraknói grófi alágának leszármazottja Budapesten született 1950. április 14-én. Nagyapja, Esterházy Móric 1917-ben rövid ideig miniszterelnök volt, édesapja, Esterházy Mátyás fordítóként dolgozott. Az író születése után nem sokkal a családot Hortra telepítették ki.
Az 1956-os forradalom után a nagypapa elhagyta Magyarországot, ám az író szülei itthon maradtak. Az osztályharc ostoba és bántó megkülönböztetéseit főként az általános iskolában szenvedte el, a Budapesti Piarista Gimnáziumba kerülve már más szemlélettel találkozott. Ahogy egyszer mondta, „az egyetlen dolog, amit hiányoltam a gimnáziumban, hogy nem voltak lányok”.
Termelési regény
Az 1968-as érettségi után az ELTE Természettudományi Karának matematika szakos hallgatója lett. A diploma megszerzése után a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott 1978-ig, és ettől az időtől kezdve az írást tekinti főfoglalkozásának. Első nagy sikerét az 1979-ben megjelentTermelési-regény (kisssregény) című művével aratta.
A szocreál termelési regény paródiája az önmegértést-önértelmezést boncolgató elbeszélésmód egyik alapszövegévé vált újabb prózairodalmunkban. Ebben az időben nagy feltűnést aratott nem mindennapi gesztusával: Ottlik Géza 70. születésnapjára az Iskola a határon című regényt kézírással egyetlen rajzlapra másolta le.
Harmonia caelestis
A nyolcvanas évek elejétől évente jelentek meg kisregényei. 1988-ban jelent meg irodalmi tanulmányainak első kötete A kitömött hattyú címmel, később publicisztikáiból több kötetet is összeállított. Nagy siker volt Harmonia caelestis című fikciós családi krónikája, majd a Javított kiadás, amelyben saját ironikus-indulatos megjegyzéseivel adta közre apja ügynöki jelentéseinek egyes részleteit. Futballkönyvei is nagy népszerűségnek örvendenek.
2010-ben jelent meg Esti című kötete, amelyben Kosztolányi Dezső Esti Kornél-novelláit írta tovább „esterházyul”. 2013-ban publikálta Egyszerű történet vessző száz oldal című regényét, amit egy évvel később Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat címmel folytatott. 2015-ben jelent meg Szüts Miklós festőművésszel közös kötete, A bűnös.
Hasnyálmirigynapló
2015 októberében az Élet és Irodalomban írott cikkében jelentette be, hogy súlyos beteg, hasnyálmirigyrákkal küzd. Akkor így vallott betegségéről:
„Erről sokat tudnék beszélni (ti. az irodalomról – a szerk.), a varázsról, a titokról. És milyen lelkesen, ihletetten. Hiszen ez tölti be az életem. (Zárójel. Ez kicsit megváltozott, ezért is nem vagyok személyesen jelen, most igyekszik más betölteni az életem, de így meg a hasnyálmirigyrákról tudnék lelkesen és ihletetten beszélni, amitől ugyan most megkímélem a tisztelt publikumot, de ne reménykedjen, előbb-utóbb hosszabban is szólok róla, I am afraid.) Folytatom zárójelen kívül, mintha mi sem történt volna.”
Betegségéről könyvet is írt, amely Hasnyálmirigynapló címmel jelent meg az idei könyvhétre, a rendezvényt az író nyitotta meg június 9-én.
Könyvheti megnyitó beszédében azt mondta: Hiába triviális, mégis ki kell mondani, hogy vannak könyvek, és hogy ez milyen fantasztikus, és milyen nagy dolog.”
„Végre egy szöveg, melyet nem a hasnyálmirigy szóval kezdek. Már attól tartok, én magam vagyok az, akkor is, ha egy szót sem szólok, csak itt álldigálnék, aki minderre, arra emlékeztet. De hát ezen nem lehet változtatni. Borítsunk hát fátylat rá. A fátyol miatt ilyen rekedtes a hangom, mintha egy maffiafilm szinkronhangja lennék. Fölhívom a tűzön-vízen át kormányhű olvasók figyelmét, hogy ebből az is következik, hogy a film nem magyar: tehát semmi áthallás. Hacsak nem magyarról magyarra szinkronizálunk, ami ugyan elsőre értelmetlennek tűnik, bár időnként szükségünk volna rá. Haza, hűség, hagyomány, Európa, Real Madrid – mintha más nyelvet beszélnénk” – indította beszédét Esterházy Péter.
