175 éve született Miletz János történész
Édesanyja révén rokonságban volta Katona családdal, és kecskeméti diákoskodása alatt náluk is lakott.Tanulmányait Egerben, valamint bencés papnövendékként Győrött végezte, történelem-földrajz szakos tanári képesítését már gyakorló tanárként szerezte.
1863-1870-ig a kiskunfélegyházi városi katolikus gimnázium, 1870-1871-ig a verseci városi reálgimnázium, 1871-1879-ig a temesvári kir. főreáliskola, 1879-1880-ig a budapesti II. ker. római katolikus egyetemi főgimnázium és a budai állami főreáliskola tanára. Kiskunfélegyházán az iskolai régiségtár gondozója, melyből munkája révén fejlődött ki a Kiskun Múzeum. Értékes, 4000 db pénzből és éremből, 600 db tárgyból, 500 kötet könyvből, pecsét, oklevél és kéziratgyűjteményből álló gyűjteményét a Kiskun Múzeumra hagyományozta.
A kiskunfélegyházi hat év alatt a gimnázium értesítőjében dolgozta fel az iskola történetét, mely 1869-ben a „Jász-Kunság”-ban is megjelent. (Jászberényben 1868. január 5-én Bittermann Ede nyomdájában jelent meg a lap első száma.) Ezekben az években küldött cikkeket a „Kis Kunság”-ba is. Az ország egyik legnépszerűbb hetilapja volt ebben az időben a „Vasárnapi Újság”, melybe Katona Józsefről publikált tanulmányt.
A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat alapító tagja, az első vezetőségi tanács résztvevője, a társulat titkára 1874-től. Múzeumőr, az érmek és régészeti leletek leltározója. A társulat közlönyének, a Történelmi és Régészeti Értesítőnek a szerkesztője 1875 - 1876 között. 1876-tól szervezte a múzeum kiállításait. Nevéhez fűződik a társulat 7 évig gyűjtött és vásárolt anyagának első leltárösszeírása. Budapestre távozása után nem szakította meg a kapcsolatot a társulattal. Több cikket jelentetett meg Katona Józsefről, akihez anyai ágon rokonság fűzte.
Történelmi, régészeti, irodalmi ismeretei, széleskörű műveltsége alapján megbecsült tanárként tartották 1903. február 15-én bekövetkezett haláláig.
