Közélet 2014. május 21. 09:13

Afrikában is tenyésztik a Kiskunfélegyházi keringőt

Képgaléria
Afrikában is tenyésztik a Kiskunfélegyházi keringőt
A képviselőtestület döntése értelmében két galambfajta, a Kiskunfélegyházi keringő és a Kiskunfélegyházi simafejű keringő is bekerült a helyi értéktárba. A felterjesztésre Cserna János, a Kiskunfélegyházi Keringőgalambokat Tenyésztők Fajtaklubjának Pilisen élő elnöke tett javaslatot, aki az 1990-es évektől maga is szenvedélyesen tenyészti mindkét fajtát

– Klubunk mind a két Kiskunfélegyháza város nevét viselő fajtát népszerűsíti országhatáron belül, és azon túl is. Rendszeres résztvevői vagyunk az MGKSZ Nemzeti Kiállításainak és az Európa Szövetség háromévente megrendezett Európa Kiállításának. A mintegy 30-35 tagot számláló klub a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének (MGKSZ) egyik szakmai szervezete – tudtuk meg az elnöktől.

Cserna János – aki három évig titkárként, az utóbbi hat évben pedig elnökként tevékenykedik – elmondta azt is, hogy a fajtaklubon belül egy egységes irányvonal érvényesül. A tagok többsége félegyházi, de vannak a Tiszántúlról, Dunántúlról, és az országhatáron túlról is. A szakmai iránymutatások és célok alapján dolgoznak, fajtaklub kiállításokat szerveznek, és jó kapcsolatot ápolnak a félegyházi galambtenyésztő egyesülettel.

– Mindkét fajtának van egy hivatalos fajtaleírása, ami tulajdonképpen egy ideálkép. Ezt igyekszünk minél jobban megközelíteni – magyarázza az elnök, de – teszi hozzá – sokan tenyésztik szervezett kereteken kívül is ezeket a fajtákat az országhatárokon, de még Európán túl is, így például Afrikában, Ausztráliában és Észak-Amerikában.

A Kiskunfélegyházi simafejű keringő a postagalambnál kisebb méretű, szívhátú rajzolattal rendelkező fajta, amely négy alapszínben (kék, fekete, sárga és vörös) létezik. Bár viszonylag szapora és igénytelen, könnyen tenyészthető fajta, nem rendelkezik jelentős tenyésztői bázissal. Annál inkább népszerű a tenyésztők körében a Kiskunfélegyházi keringő, aminek van szívhátú és egyszínű változata is. A magyarországi keringő galamboktól abban különbözik, hogy fehér az úgynevezett fésűbélése. A nyak és a fej-tarkó résznél a tollak visszafelé nőnek, így a fejen körben van egy konty. Ez a fő éke a galambnak.  

Cserna János 50 tenyészpárt tart a két fajtából. Mint mondja, a tenyésztők között az a mondás járja, hogy mindenki annyi eredményt várhat, amennyi időt belefektet a munkába. Ő minden egyes napjából legalább egy-másfél órát a galambjaival foglalkozik.  

T. T.

Fotó: Kürti László


A képeken Berente József, a Röp-, Dísz- és Haszongalamb Galambtenyésztők Egyesülete Kiiskunfélegyháza elnöke és galambjai. 

Kövessen minket a Facebookon is!