Titkok a levéltárból - Félegyházi Agarász- és Vadászegylet
Az egylet két helyen bérelt területet: a harkakötönyit agarászatra, a csólyosit puskás vadászatra használták. A bérleti díjat több forrásból fedezték: a tagok által fizetett éves tagdíjból, illetve az egylet vagyonát gyarapította ezenkívül még a nagyobb vadászaton lőtt és az egyleti pénztár javára eladott vadak ára, a büntetéspénzek, a társaság által rendezett mulatságok jövedelme és az önkéntes adományok. Az alapszabály kimondta, hogy az egyéni vadászatokon elejtett bármi nemű vad az azt elejtő vadász tulajdonát képezte, ellenben a kör- és hajtóvadászatokon elejtett nyulak közül minden második az egyletet illette, mely azt értékesítve pénztárát gyarapította. Minden tagnak joga volt a közösen kibérelt területen lőfegyverrel, kopó vagy vizsla használatával, illetve lóháton agárral vadászni. A minden évben megrendezett díj-agarászatra és agárversenyre külön szabályok vonatkoztak: például „minden, idején kívül a kocsiról leszökő, vagy kézből elszaladt agár tulajdonosa az egylet pénztárába 1 forint büntetéspénzt” fizetett.
1874-ben az egylet öt vezető tisztségviselőn (elnök, pénztárnok, jegyző, segédjegyző, vadászmester) kívül 58 taggal rendelkezett, közülük többen jeles félegyházi családokat képviseltek: a Bánhidy családból hat, a Móczár családból kettő, az Endre családból négy, a Holló családból kettő, a Mihálovits családból három fő szerepelt a tagnyilvántartásban. Rajtuk kívül a társaság kötelékébe tartozott például Agócs János plébános, Osza György tornatanító és Jenovay Dezső ügyvéd is. A Félegyházi Agarász- és Vadászegylet eleve három évre alakult, ennek értelmében az 1876. február 6-i közgyűlésen a tagok ki is mondták az egylet megszűnését, meglévő vagyonát pedig a helybeli szegények alaptőkéjének gyarapítására fordították.
Ónodi Márta
