Átrendeződik a vetésszerkezet
Fotó: Pixabay
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a tavaszi vetésű gabona tervezett vetésterülete 1,16 millió hektár, ami 95 ezer hektárral kisebb, mint egy évvel korábban. Ebből a kukorica 1,02 millió hektárt tesz ki, ami 64 ezer hektárral kevesebb, mint 2016-ban.
Tavaszi árpából is kevesebb kerülhet a földekbe, a tervezett 56 ezer hektár harmadával marad el az előző évi szinttől, ahogyan a zab vetésterülete is 8 ezer hektárral szűkül. Ezzel együtt az egyéb gabonafélékből 46 ezer hektárral többet vetnek majd. A szója várható területe 2017-ben is 66 ezer hektár, a lucernatelepítés a 2016. évi 34 ezer hektárral szemben 56 ezer hektár körül alakul 2017-ben.
A napraforgó népszerűsége töretlen, idén a tervek szerint 658 ezer hektárnyit vetnek az olajnövényből a gazdák, ez csaknem 25 ezer hektárral haladja meg a tavalyi szintet. Cukorrépa összesen 16 ezer hektáron kerülhet a földbe, 500 hektárral nagyobb területen, mint 2016-ban.
A magyar gazdálkodók közül egyre kevesebben foglalkoznak borsó- és burgonyatermesztéssel. Idén 23 százalékkal kevesebbet vetettek borsóból, és 15 százalékkal csökkent a burgonya vetésterülete is. Ezzel szemben sokan a zöldségnövényekre helyezték a hangsúlyt.
A tavalyihoz képest nagyobb területen terveznek csemegekukorica-, vöröshagyma-, zöldpaprika-, zöldbab- és karfioltermeléssel foglalkozni, ugyanakkor a görögdinnye tervezett területe 21 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.
A jelentések szerint a megszokottnál hűvösebb áprilisi időjárás ellenére gyorsan haladtak a gazdák a vetéssel. Míg tavaly a gabonafélék 42 százalékát vetették el április végéig, idén ugyanebben az időszakban a munka 56 százalékával végeztek a termelők. A tavaszi búza, a tavaszi árpa és a zab vetése gyakorlatilag az egész országban befejeződött. A kukorica pedig eddig csaknem 538 ezer hektáron került a földekbe, ami a tervezett terület több mint felét jelenti.
