Veszélyes medvetalpat irtottak a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai

Kiskőrös és Kecel között, nehezen megközelíthető helyen, egy csatorna partján bukkantak a Szosznovszkij-medvetalpra. A növény igen veszélyes, mert bőrrel érintkezve már kifejti mérgező hatását. A nemzeti park szakemberei egyelőre eltávolították, a területet fokozottan figyelik, hogy a jövőben azonnal be tudjanak avatkozni, ha szükséges.

A Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) a zellerfélék családjába tartozó, ernyős virágzatú, évelő, több méteresre növő özönnövény. Hatalmas mennyiségben tartalmaz furokumarint, amely a bőrre kerülve erősen fényérzékennyé teszi azt. Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, kipirosodik, viszketni kezd, és 24-48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Orvosi kezelés nélkül maradandó károsodást okozhat.

A Szosznovszkij-medvetalp a Kaukázus vidékén és Közép-Ázsiában őshonos, hazánkba Kárpátaljáról kerülhettek be magjai a Tisza-menti területekre az 1980-as években. Magyarországon szórványos előfordulása ismert csak, 2014-ben Gergelyiugornyán találtak több példányt. Ahol felbukkan, azonnal meg kell kezdeni a kiirtását, mivel igen szívós. Mélyre nyúló karógyökereiről képes újrahajtani, magjai évekig csíraképesek maradnak a talajban.

„Kiskőrös és Kecel térségében pár napja fedeztük fel a Szosznovszkij-medvetalp több, már termetesre megnőtt példányát, két eldugott, nehezen megközelíthető helyen, csatornaparton. A megfelelő óvintézkedések megtétele mellett, teljes testet védő vegyvédelmi ruhában kezdtük meg a növény eltávolítását, erdészeti szárzúzó gép segítségével együtt” – nyilatkozta Vajda Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője.

„A területet mostantól kiemelten figyeljük, mivel biztosan szükség lesz még további beavatkozásokra, ennyire sajnos nem egyszerű megszabadulni tőle. Amennyiben újra kihajtanak, további szárzúzásra és vegyszeres kezelésre is szükség lesz” – magyarázta a szakember.

Évről-évre hatalmas feladat a nemzeti parkoknak az invazív, agresszíven terjedő, idegenhonos növények visszaszorítása. A Szosznovszkij-medvetalp és rokona, a kaukázusi medvetalp ráadásul nem csak természetvédelmi problémát jelentenek, hanem az emberre is veszélyesek.

Ha valaki Szosznovszkij- vagy kaukázusi medvetalpat vél felfedezni valahol, belterület esetén értesítse az önkormányzatot, külterület esetén pedig az illetékes kormányhivatalt – hívja fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.

Fotók: Kiskunsági Nemzeti Park

Kövessen minket a Facebookon is!