A plébánia ajtaja is nyitva áll a hívek számára
Fotó: docplayer.hu
– Miért épp a papi hivatást választotta? - kérdezte a baon.hu Szécsényi Attilát.
– Kisgyermekként pincér szerettem volna lenni, de volt a szomszédunkban egy asszony, aki mindig azt mondogatta: sokkal többre vagy képes. Ez a mondat tudat alatt motoszkált bennem. Éreztem, hogy többre vagyok meghívva. Elsős koromtól minden reggel jártam szentmisére úgy, hogy sem a szüleim, sem a nagyszüleim nem voltak vallásosak. A középiskolai tanulmányaimat is tudatosan a papi hivatás felé irányítottam. Szegedre a piarista gimnáziumba jártam, ahol segítettek a hivatásom megerősítésében. Utána Vácon voltam egy évet kispap, majd Budapesten tanultam öt évet a szemináriumban. 2010-ben Kalocsán szenteltek pappá. Ezt követően Kiskunfélegyházára, az Ótemplomba kerültem három évre, onnan egy évre Kecskemétre, a Szent Család Plébániára, majd Kiskunhalasra, a főplébániára, onnan Mélykútra káplánnak. Utána dr. Bábel Balázs érsek úr kinevezett adminisztrátornak, lelki igazgatónak a mélykúti külső templomba. Nyáron, a 32. születésnapomon jött a jó hír, hogy kineveztek plébánosnak. Örültem neki, mert nagyon vágytam arra, hogy kiteljesedhessek a hivatásomban. Az elmúlt évek alatt annyi mindent tanultam, amiből szeretnék végre egységet alkotni, mint plébános.
– Köztudomású, hogy nagyon jól ért a gyerekek nyelvén. Lehetett volna pedagógus is?
– Volt olyan szakasza az életemnek, amikor magyartanár szerettem volna lenni. Az általános iskolában és gimnáziumban nagyon jó tanáraim voltak, akikre felnéztem. De aztán éreztem, hogy az mégsem az én utam. Szeretek a gyerekekkel foglalkozni, akkor kerül egyensúlyba az életem, ha az idősek mellett gyerekeket is taníthatok.
– Milyen tervekkel jött az új szolgálati helyére?
– Sok mindent tervezek. Az első, hogy ezentúl hétköznaponként is lesznek szentmisék mindkét településen. Terveim között nagy hangsúlyt kap a kisközösségi élet szervezése. Ministránsokat szeretnék toborozni, tervezek a plébánián kézműves foglalkozásokat a kisebb gyerekeknek, szeretném megszólítani a családokat. Egyszóval szeretném, ha a közösség a templom mellett a plébániát is szeretettel látogatná. Azt látom, hogy az idősebb korosztály nagyon készséges, könnyebb őket bevonni az egyházi programokba. De szeretném a családokat is megismerni, bevonni az egyházközség életébe, családlátogatásokat is tervezek. Úgy látom, hogy nyitottak az emberek, csak az én terveimet és az ő igényeiket kell összehangolni.
