Titkok a levéltárból - Étlap 1899-ből
Az Európa Szálló – a Wesselényi és a Zrínyi utcák között, homlokzattal a Kossuth utcára néző épülettömb – földszintje szolgált vendéglőként, míg az emeleti helyiségeket a szállóvendégek vehették igénybe. Decker János minden bizonnyal kedvcsinálóként, vendégcsalogatóként tette közzé az étterem étlapját, mely érdekes olvasmány napjainkban is. Kiderül ugyanis belőle, hogy mindössze három levest kínáltak, illetve az is, hogy az „olasz czukor borsó tojással” nevű fogás többe került, mint a „marhahús körítve”.
Tizennégyféle hal- és előételből lehetett választani, ezek közül a legdrágább a majonézes homár (homard mayonnaise) volt, de vele egy árban szerepelt az „olasz csirág [spárga] vajjal”. Kicsit kevesebbe került a libamájpástétom „kocsonykával” és a „ham and eggs”, az olcsóbb előételek közé pedig az „Astrahan caviar czitrommal”, illetve a „tengeri pisztráng olajban” nevű étkek tartoztak.
A sültek és készételek között egyaránt szerepeltek magyaros fogások („csángó rostélyos eczetes paprikával”, „zsiványpecsenye hajdúkáposztával”, „magyar csirke tarhonyával”, „juhász pörkölt burgonyával”) és külföldiek („bélszín Velington-módra”, „roast beef a la Anglaise burgonya pureevel” és a balkáni rakottas, a „djuvecs”).
A „röktönzött ételek” között olyanok találhatók, mint a „madárhús párisi módra”, vagy a „bécsi hizlalt rostélyos”. Ezeken kívül Decker János elvállalta „jutányos árak mellett lakodalmak, picnikek és minden alkalmatosságoknál az étkek készítését és házon kívül is a táblaterítést.” Az Európában különterem állt a vendégek rendelkezésére, a muzsikáról pedig Völgyi Ambrus zenekara gondoskodott.
Azt nem tudni, hogy a félegyháziak, illetve a vendéglőbe betérő vendégek mit fogyasztottak a legszívesebben, de a kínálat bőségére és európai színvonalára nem lehetett panasz.
Ónodi Márta