Város a reflexiók tükrében
Képgaléria
Az egyik szertefoszlatott általánosító elképzelés az úton-útfélen a telefonját nyomkodó, a külvilágot látszólag teljesen kizáró digitális nemzedék megítélésével kapcsolatos. A kötet írásai arról győzik meg az olvasót, hogy a tizenévesek nagyon is nyitott szemmel járnak közöttünk, figyelnek és megfigyelnek, gondolkodnak és feldolgoznak, kérdeznek és elrendeznek – reflektálnak az őket körülvevő világra. Ezeknek a reflexióknak a tükrében pedig egy város láthat önmagára tereivel és szobraival, hagyományaival és kultúrájával, múltjának és jelenének lakóival, épületeivel, utcáival, fáival és madaraival.
A kötet vizuális megjelenése – grafikai megoldásai és sokszínű, vonzó fotóanyaga – a benne foglalt sokhangú szövegvilág hatásait erősíti. És itt nem csupán arról van szó, hogy jól megfér egymás mellett a gyermekien őszinte, üde, vagy a kamaszosan szókimondó, vagány hang az érett, kiművelt, rezignáltan visszafogott felnőtt megszólalással (a kiadványban néhány felnőtt írás is helyet kapott) – a regiszterek az egyes alkotókat tekintve is változatosak. Valószínűleg maguk az alkotók lepődtek meg ezen a legjobban. Azok a fiatalok, akik a pályázati első kör után egy irodalmi workshopon vehettek részt Miklya Luzsányi Mónika íróval és Miklya Zsolt költővel (ők a kötet szerkesztői is). A kreatív íráskurzus vezetői inspiráló témák és inspiráló feladatok megfogalmazásával, az írás tárgya iránti alkotói figyelem irányításával, az alkathoz és a mondanivalóhoz legjobban illő eljárások és stílusok közös megkeresésével segítették azt a folyamatot, amelynek eredményeként ki-ki szembesülhetett a képességeiben rejlő új és új lehetőségekkel.
Mindeközben a résztvevők számára egy másik sztereotípia dőlhetett meg: megtapasztalhatták, hogy a kész mű nem az ihlet pillanatának a szüleménye, az alkotás a közhiedelemmel ellentétben „nem születik, hanem csinálják” (Gottfried Benn). Értő irányítással maguk jöhettek rá, hogyan lehet egy elsődleges szöveget formálni, meghúzni, sűríteni vagy éppen másik irányba terelni, milyen következményei lehetnek egy szórendcserének, egy hangsúly áthelyezésének, egy kép elhagyásának vagy beemelésének.
Az inspiráló tematika beindította a gyermeki fantáziát, a sokféle szerzői alkat és a profi figyelemvezetés pedig változatos megközelítéseket eredményezett. Madár-, fa- és szoborperspektívából kerül itt világunk a figyelem középpontjába – hol poentírozó, szellemes megoldásokkal, hol finom lírai közelítésekkel. Kedvenc írók nyomán kedvenc könyvek fordulatai íródnak tovább jelenünkben, és fantáziadús jövőképek villannak fel a rádió 2048-ban beolvasott hírei közvetítésével. Más fejezetekben hétköznapi szuperhősök rendeznek el megoldásra váró problémákat, és piacképek válnak elgondolkodtató kérdések hordozóivá.
A kötetben beszélő város („Beszélő város” – ez is egy fejezetcím) hozzánk szól. Figyeljünk rá, hallgassuk meg!
Dr. Luchmann Zsuzsanna
