Emlékezés II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelmünkre

1848-ban nagypéntek április 21-ére esett. Ezen a napon volt 113 esztendeje, hogy 59 éves korában II. Rákóczi Ferenc meghalt a törökországi Rodostóban. Ma, 2021. április 21-én már 286. éve, hogy a felejthetetlen, igaz magyar, aki a teljes magyar állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól, visszaadta lelkét a teremtőnek.

Latin nyelvű jelmondata szállóigévé vált:

„Cum deo pro patria at libertate!” (Istennel a hazáért és a szabadságért!)

Városunk szülötte, Petőfi Sándor, aki nem kedvelte a császárokat, királyokat, megható gondolatokkal emlékezik vezérlő fejedelmünkre.

Pest, április 21. 1848., Nagypéntek napja…

Röpülj át 113 esztendőt, emlékezetem, röpülj le a Balkán havasokon túl déli Törökországba a Propontis partjára, vidd magaddal a könnyet, mely sötét szárnyadra esett szememből, s hullasd azon férfi kezére, ki akkor és ott szűnt meg élni.

Ez nagy férfiú volt és az ő keze szent; megszentesítette a szabadság kardja, melyet évekig villogtatott. Mennyit küzdött, mennyit küzdött! de sikertelenül, mert várhatni-e ott sikert, hol a barát áruló s a haza részvétlen?

Kiesett kezéből a kard, s a hősből földönfutó lett, és míg otthon csalárd barátja a hazaárulás dúsgazdag díjából lakomázott, addig ő száműzöttségben ette a kegyelemkenyeret.

Ma száztizenhárom esztendeje, hogy meghalt, s vajon van-e széles e hazában, széles e világon kívülem ember, kinek eszébe jut, hogy a mai nap e hős halála napja?

Oh Rákóczi!...

Petőfi Sándor