105 éve született dr. Lux János szülész-nőgyógyász főorvos
Borítókép: illusztráció
Fotó: HelloBaby Magazin
Dr. Lux János Nagykikindán, Torontál megyében született. A Cisztercita Rend Pécsi Nagy Lajos Reálgimnáziumában érettségizett. Orvosi tanulmányait a Pécsi Erzsébet Tudomány Egyetemen végezte, 1943-ban kapott diplomát. Első munkahelye az Erzsébet Tudomány Egyetem Anatómiai Intézete volt. Két év elteltével talált rá élete végéig nagy gondossággal művelt szakmájára, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti Klinikáján, ahol gyakornok, majd tanársegéd volt. 1951-ben fiatal szakorvosként került Kiskunfélegyházára és szervezte meg az új kórház szülészet-nőgyógyászati osztályát, majd vezette azt 1984-ig.
Főorvosi munkáját a szakirodalom naprakész ismerete, szakmai igényesség, a betegekhez fűződő őszinte, emberi kapcsolat jellemezte. Két angol nyelvű folyóirat anyagi terheit vállalta évtizedeken át. Az új ismeretek iránt nyitott volt, jó érzékkel választotta ki a felfedezések közül az értékeset, a használhatót. Munkatársai szerették, tisztelték igazságossága, lényeglátása és következetessége miatt. Tanítványai közül hatan lettek osztályvezető főorvosok. Elmélyültebben foglalkozott nőgyógyászati onkológiával, a magzati állapotdiagnosztika módszereivel, a méhen kívüli terhesség „non surgical” ellátásával és a császármetszés javallatának problémakörével.
Tudományos munkájáról, közleményeiről ő maga így adott számot: „Azon előadások és közlemények száma 95, amelyek megjelenéskor akár tudományos, akár továbbképzés szempontjából némi többlet hordozói.” Kivételes öröm volt számára, ha tudományos konferenciát szervezhetett, (Magyar Nőorvos Társaság Dél-Magyarországi Szekciójának Tudományos Ülése, Bács-Kiskun Megyei Orvosi Napok) vagy azon részt vehetett. Eredményes, lelkiismeretes munkája miatt népszerű volt, méltán vívott ki elismerést. Kitüntetései: Miniszteri Dicséret, 1970; Érdemes Orvos, 1976; Kiskunfélegyháza Városért Emlékérem, 1980; Munkaérdemrend Arany Fokozat, 1981; Szontágh Ferenc Emlékérem, 1997.
Az utolsó éveiben korát meghazudtoló lendülettel érdeklődött a szakmai újdonságok és a kórház sorsa iránt. Tájékozottsága és elgondolásai miatt élmény volt vele beszélgetni. Egy enciklopédikus műveltségű, hivatásának mindent alárendelő, igazi embertől búcsúzunk – írta róla 2005-ben a Magyar Nőorvosok Lapjában megjelent nekrológjában dr. Francia László, egykori kollégája.
V. B.
