Megnyílt Csák László festőművész kiállítása a könyvtárban
Képgaléria
A tárlat különlegessége, hogy egy érdekes egyveleget mutat be, amelyben aktok, portrék, tájképek, festmények és rajzok is helyet kaptak. Csák László neve már régóta ismert a művészetkedvelők körében. Művei mély érzelmi tartalommal bírnak és minden egyes alkotása egyedi történetet mesél el. A kiállításon megtekinthető munkái között számos új alkotás is szerepel, amiket eddig még nem láthatott a nagyközönség. Az aktok különösen figyelemre méltóak, mivel finom érzékenységgel és mesteri technikával ábrázolják az emberi test szépségét és törékenységét. A portrék pedig lenyűgöző részletgazdagsággal és karakterábrázolással ragadják meg az egyének lényegét, betekintést nyújtva a modellek személyiségébe. Ezekből a legkülönlegesebb a Balázs névre keresztelt portré, ami Csák László elhunyt fiát ábrázolja merengő tekintettel, de mégis olyan érzést közvetítve, mintha belelátna az ember lelkébe.
A tájképek Csák László természet iránti szenvedélyét tükrözik. Ezek a festmények a természet különböző arcait mutatják be, a nyugodt, békés tájaktól egészen a vad, erőteljes jelenetekig. Az egyes művek színvilága és kompozíciója arra ösztönzi a nézőt, hogy elmerüljön a természet csodáiban.
A kiállításon található rajzok és festmények technikai sokszínűsége is lenyűgöző. Csák László különböző technikákkal kísérletezik, amelyek mindegyike sajátos hangulatot és textúrát kölcsönöz az alkotásoknak. Ez a változatosság még izgalmasabbá és dinamikusabbá teszi a kiállított képek sokaságát.
Kecskés László a művész méltatását egy szójátékkal kezdte, ami a kiállítás címére utal, majd kitért a művek bemutatására: – Most vagyunk itt, most láthatjuk Csák László alkotásait. Ám ez a jelenidejűség, amelyre a kiállítás címe is utal, azt is jelenti, hogy több mint fél évszázados képzőművészeti munkálkodásban ez a kiállítás egy állomás, most itt tart. A mintegy hatvan esztendő nem múlt el nyomtalanul. Krasznahorkai László szerint: „Telik, de nem múlik.” Eltelt az idő, de nem múlt el nyomtalanul. A most tartalma ebben az értelemben a múltat idézi, összegyűjti a mostig terjedő életszakasz alkotásait. A most így válik múlt- és emlékidézéssé…
A Zöldár című alkotás tojástempera technikával készült, amelyet már az egyiptomiak is ismertek, használtak. A görögök is éltek e technikával és a középkori táblafestészetben is fellelhető. Ennek segítségével igazi tiszai ártérhangulatot varázsolt elénk Laci.
A Misztikus folyó szén és grafit felhasználásával készült. A számtalanszor megörökített és szeretett folyó rejtélyes, titokzatos, kiismerhetetlen legendák, történetek fűződnek a nevéhez. A Tiszai lények és a Rompa című munkák kínai dörzstus technikával készültek. Ennek lényege, hogy a festéshez mindig szilárd tust használnak és homorú tusdörzsölő kövön, amelyre vizet csepegtetnek, ezt dörzsölik és az így nyert tömény festéket vízzel megfelelő árnyalatúra hígítják. Ecsettel viszik fel a felületre, ami így egy eltüntethetetlen végeredményt ad.
A Hölgyek völgye Miszlán készült szénnel. Erotikusan hívogató tájkép. Új műfaj, a két nagyméretű tabló, mert megmutatják Csák Laci tematikai sokszínűségét. Az aktok vegyes technikával készültek. A Krokik 3-5 perces munkák, életképek. A Hinnye című alkotás olajjal készült és szinte egy népmesei alakot idéz. Biztosak lehetünk abban, hogy a furfangos legény túl fog járni a két sötét alak szén.
Néhány monotípia is látható a kiállításon. A monotípia egyedi nyomatot jelent és ez a grafikai eljárás, amely átmenetet a sokszorosított és az egyedi grafika között. Ezzel a technikával készült a Rés I., II. alkotás. Az Impressziók I, II. alkotásra azért hívom fel a figyelmet, mert azok vizes akvarell technikával készültek. Ez azt jelenti, hogy előre beáztatott papíron dolgozott Laci. Ezeken a képeken a tudatosság és a véletlen vegyes arányának megtalálása az alkotó feladata.
A portrék közül A lakótelepi önarcképről szólnék. Ez az alkotás groteszkségével tűnik ki. Laci csongrádiságát az öniróniával vegyíti. Így lett meghökkentő. A homlokán látható bogár utalhat arra is, hogy egy bogaras ember figyel ránk és figyeli önmagát – fejezte be Kecskés László jóbarátja művészetének elbírálását.
A kiállítás augusztus 2-áig látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében, és minden művészetkedvelőt szeretettel várnak.
V. B.
Fotó: Fantoly Márton
